„Míg az olyan nyugat-európai országok, mint Portugália, Hollandia vagy Dánia azt tervezik, hogy a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-fogyasztásukon 2030-ra eléri a 80 százalékot, Szlovákiában még mindig arról vitatkozunk, hogy a 20%-os arány is elég lenne-e. Nem mi vagyunk azonban az egyetlen ország, amely elmarad az uniós átlagtól, szinte az egész közép- és kelet-európai régió problémás” – mondta el lapunknak Ján Karaba, a Szlovákiai Fotovoltaikus Ipar és Megújuló Energiaforrások Szövetségének (SAPI) az igazgatója. A lemaradásunk szerinte Szlovákia gazdasági növekedését is visszavetheti, az Ember elemzése ugyanis arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több vállalat inkább a megújuló energiaforrások nagyobb arányával rendelkező országokban fektet be, ahol lehetőségük van hosszú távú zöldáramvásárlási szerződések megkötésére. A megújulóenergia-ágazat növekedése tehát nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos célok eléréséhez járul hozzá, hanem szélesebb körű gazdasági előnyökkel is jár.

Alacsonyabb árak

A megújuló energiaforrások régiónkban, így Szlovákiában is jelenleg a megtermelt villamos energiának csupán a 20%-át teszik ki. A most közzétett elemzés szerint azonban a teljes közép- és kelet-európai régió 2030-ig akár 200 gigawattal (GW) is növelhetné a megújulóenergia-kapacitását, ami a jelenlegi helyzethez képest hatszoros növekedésnek számítana.

„Ha az Ember elemzésében említett 200 GW-ot hozzáadnánk az eddigiekhez, a megújuló energiaforrások aránya 63%-ra emelkedhetne, amit a fogyasztók is megéreznének, a villamosenergia ára ugyanis ebben az esetben csaknem a harmadával csökkenhetne. Ez a háztartások, a vállalkozások és a szociális létesítmények számára jelentős megtakarítást jelentene”

– figyelmeztet Karaba.

Kihasználatlan kapacitások

A probléma csupán az, hogy a szakmai szervezetek figyelmeztetése ellenére Szlovákia továbbra sem használja ki a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos lehetőségeit. A lakosság körében továbbra is tartja magát a napsütéses napok alacsony számáról szóló tévhit, sokan pedig a „Szlovákiában nem fúj a szél eleget” érvvel egyszerűsítik le a szélenergia alacsony kihasználtságának az okait. Az SAPI igyekszik cáfolni a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos téves információkat. „Az elmúlt hónapokban kidolgoztuk és közzétettük azon elemzések eredményeit, amelyek szerint Szlovákia területének a 20%-án megvan a technikai lehetősége a szélenergia hasznosításának, nem beszélve a tetőkön elhelyezett fotovoltaikus rendszerekben rejlő kiaknázatlan lehetőségekről. Szlovákiának csak ezen kapacitások töredékét kellene felhasználnia ahhoz, hogy elérje a szén-dioxid-semlegességet” – tette hozzá Karaba.

Új beruházások

A fent jelzett célok eléréséhez azonban az átviteli és elosztórendszereket is jelentősen meg kellene erősíteni, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. „Az energiacégek gyakran azzal érvelnek a megújuló energiaforrások bevezetése ellen, hogy ezt eleve gátolja az energiahálózatok alacsony kapacitása. Bár ez gyakran csak egyszerű kifogás, tény, hogy az energiamix átalakítása megköveteli a hálózatok új piaci igényeknek megfelelő átalakítását. Az Európai Unió költségvetésében azonban több milliárd eurót különítettek el erre a célra, és Szlovákia számíthat e források egy részére, feltéve, hogy egyértelműen kinyilvánítjuk ezirányú szándékunkat” – emlékeztet Ján Karaba.