Bár az előre hozott választás dátumáról már az év elején döntött a parlament, a választás hivatalos kihirdetésére csak pénteken került sor. A parlamenti képviselők január végén jóváhagyták a választási időszak lerövidítéséről szóló határozatot, melyben egyúttal meghatározták azt is, az előre hozott választásra szeptember 30-án kerül sor. Kollárnak legkorábban 130, legkésőbb 110 nappal a voksolás időpontja előtt kellett kihirdetnie a választást – tehát május 23. és június 12. között volt erre lehetősége. A házelnök ezt a jogkörét elméletileg a politikai vetélytársakkal szemben is felhasználhatja – minél korábban hirdeti ki a választást, annál kevesebb ideje marad a pártoknak eldönteni, milyen néven mérettetik meg magukat. Az előre hozott választásra azt követően kerül sor, hogy Eduard Heger (Demokraták) kisebbségben kormányzó kabinetje tavaly decemberben megbukott, és nem sikerült olyan kormányt alakítani, mely elnyerte volna a törvényhozás bizalmát.

Kollár a formális bejelentést június 9-én tette meg, amivel számos fontos határidő tisztázódott a választási kampányt illetően. A házelnök döntése a kihirdetés előtt egy nappal született meg, s már a törvénytárban is megjelent. A hivatalos kihirdetéssel lejárt a névmódosítás ideje is – a választás előtt már nem lehet megváltoztatni a párt nevét. Az, hogy a parlament elnöke a határidő előtt néhány nappal hirdette csak ki a választást elsősorban a helyezkedő pártoknak kedvezett – Igor Matovič például felvette a párt nevébe a listáján induló szereplők nevét, de a Szövetségből kiváló hidas politikusok is haladékot kaptak arra, hogy megegyezzenek a közös indulásról a Kékekkel. Simon Zsolt (Magyar Fórum) szintén megállapodott több kisebb szlovák párttal az együttműködésről. 

A választási kampány a gyakorlatban a kijelentés előtt jóval korábban elindult – bármerre vesszük az irányt, lépten-nyomon különböző üzeneteket hirdető plakátokkal szembesülünk, s valójában meg sem kell mozdulnunk ahhoz, hogy megtaláljanak bennünket a pártok fizetett hirdetései az online platformokon.

Több párt képviselői már javában járják az országot, s a találkozók során a polgárok szavazataiért versengenek. Igor Matovič már szinte az összes régióban megfordult, de Forró Krisztián (Szövetség) mellett Michal Šimečka (Progresszív Szlovákia) is ellátogatott több dél-szlovákiai településre.

Milliós költekezés

A választási kampányra legfeljebb 3 millió eurót költhetnek a pártok, ebbe az összegbe azonban beletartoznak azok a kiadások is, melyeket a párt a választás kihirdetését megelőző 180 napban fordított reklámra, illetve propagálásra. Ez azt jelenti, december 10-ig visszamenőleg minden költség beletartozik a kampányra fordítható 3 millió eurós keretbe. Ez a Smer februári népszavazást megelőző kampányára, és az OĽaNO családtámogatási csomagját népszerűsítő plakátkampány egyaránt vonatkozik.

A kampányfinanszírozás átláthatóságát a belügyminisztériumon kívül a Transparency International Szlovákia (TIS) is felügyeli, mely weboldalán áttekinthető elemzést olvashatunk az egyes pártok költekezéséről. A legnagyobb összeget (2 millió eurót) eddig a Smer utalta át a transzparens számlájára, melyből nagyjából 200 ezret el is költöttek. A szervezet adatai alapján az online kampányban eddig a KDH vezet, de több mint 25 ezer eurót fordított erre a célra az OĽaNO is. A TIS szerint a Szövetség egyelőre 100 ezer euróból gazdálkodik, amiből közel 93 ezret el is költött a párt. A Magyar Fórum transzparens számláján nagyjából 40 ezer euró volt, miközben a kiadások 33 ezer euró körül mozogtak.

Hetek kérdése

A választásig 112 nap van hátra, a végleges jelöltlistát – mely legfeljebb 150 nevet tartalmazhat – legkésőbb július 2-án, 90 nappal a voksolás előtt kell leadni. A szubjektumok közötti egyeztetésekre tehát még van néhány hét, a mozgástér azonban némileg korlátozott – a párt nevének módosítására már nincs lehetőség, a jelöltek azonban dönthetnek úgy, hogy egy másik párt listájára sorakoznak fel. Ennek az alternatívának az egyik legnagyobb hátránya, hogy a választáson legalább 3%-ot elérő pártoknak járó állami támogatást az a szubjektum kapja, mely jogilag részt vett a választáson. Azok a politikusok tehát, akik a listán előnyös sorszámnak vagy a begyűjtött preferenciaszavazatoknak köszönhetően szereztek mandátumot, nem részesülnek az állami támogatásból. Ezt az OĽaNO és Keresztény Unió példáján lehet szemléltetni – Anna Záborská és Richard Vašečka például az OĽaNO listájáról jutott be a parlamentbe, a Keresztény Unió azonban a szabályok értelmében egy centet sem kapott az állami támogatásból, míg Matovič pártjánál nagyjából 20 milliós pénzcsomag landolt.

A vonatkozó jogszabály szerint annak sincs akadálya, hogy koalícióban vágjanak neki a választásnak. Ez az alternatíva azonban rizikós, a két szubjektumból álló koalíciónak legalább 7%-ot kell elérnie a parlamentbe jutáshoz, s 2020-ban épp erre fizetett rá a Progresszív Szlovákia. A másik oldalon viszont kétszer annyit költhetnek a kampányra, a felső limit az egyes pártokra külön-külön vonatkozik. Heger hónapok óta a „demokratikus erők” egyesítését szorgalmazza – a KDH visszakozása miatt viszont egyelőre sikertelenül. Nem lehet azonban kizárni, hogy a következő három hét folyamán megállapodás születik a kisebb pártok választási együttműködéséről. A lista leadásához egyébként egy igazolást is kell csatolni, mely bizonyítja, hogy a párt befizette a 17 ezer eurós kauciót.

Változás

Boris Kollár házelnök bejelentése után röviddel tájékoztatást nyújtott Ivan Šimko belügyminiszter is az ősszel esedékes választásokkal kapcsolatos tudnivalókról. Hangsúlyozta, külföldről is lehet szavazni, erre augusztus 9-ig van lehetőség – levélben vagy elektronikus úton. A külföldön élő személyek már kérvényezhetik a szavazást a szaktárca weboldalán, az eddigi gyakorlattal ellentétben azonban e-mailben már nem lehet kérvényezni a dolgot – a minisztérium által készített új elektronikus rendszert kell igénybe venni. A hagyományos postai megoldás továbbra is elérhető, a szavazólapot a weboldalról lehet majd letölteni.

A szlovákiai háztartások szeptember 5-én levélben értesítést kapnak a választás időpontjáról, illetve a szavazókör helyszínéről is. A szavazóköröket június 27-ig kell kialakítani, a politikai pártok pedig augusztus 21-ig kell delegálhatnak tagokat a területi választási bizottságokba.

A kampánycsend 2 nappal a választás előtt lép érvénybe, szeptember 28-án tehát már nem mozgósíthatják a szimpatizánsaikat a pártok.