Stoltenberg a szövetség védelmi minisztereinek találkozóját lezáró sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a tagságról maga Ukrajna fog dönteni, és Oroszországnak nem lesz lehetősége ezt megakadályozni.

„Nem tudjuk, mikor ér véget ez a háború, de amint befejeződik, olyan keretet kell létrehoznunk, amely garantálja Ukrajna biztonságát” – emelte ki.

Mint mondta, a szövetség egy NATO-Ukrajna Tanács nevű formáció létrehozásán dolgozik, amely egyenrangú partnerséget nyújt Kijevnek a szervezetben a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos döntésekben. Hozzátette, hogy a közelgő vilniusi csúcstalálkozón az új tanács első ülését Volodomir Zelenszkij ukrán elnök részvételével szeretnék megtartani.

A NATO-tagállamok közel vannak ahhoz, hogy megállapodjanak egy új közös védelmi tervben. „A vilniusi csúcstalálkozón lépéseket fogunk tenni védelmünk további erősítésére. A hidegháború óta először teljes mértékben összekapcsoljuk kollektív védelmünk tervezését haderőink, képességeink, valamint a parancsnokság és az irányítás tervezésével” – jelentette be.

Stoltenberg kitért arra, hogy összeült a szövetség nukleáris tervezési csoportja, megvitatandó a jelenlegi biztonsági környezet nukleáris vonatkozásait és a NATO nukleáris elrettentő erejének folyamatos frissítését. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Oroszország atomfegyvereket tervez telepíteni Fehéroroszországba, hogy Irán és Észak-Korea folytatja nukleáris és rakétafejlesztési programját, valamint hogy Kína sem áll meg a nukleáris fejlesztésben.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a közös védelembe való pénzügyi befektetés „most fontosabb, mint bármikor korábban”, és azt kérte a NATO-tagállamoktól, hogy áldozzanak többet a védelmi beruházásokra.

A tagállami GDP két százalékának megfelelő költségvetési összeg befektetése a védelembe már nem a plafon, hanem az alsó határ – hangsúlyozta a NATO-főtitkár.