Ki kell hívni az illetékes hatóságot. Betöréses lopás vagy rablás esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget, tűz esetén a tűzoltókat (még az aránylag kisebb kárt okozó, eloltott tüzet is jelenteni kellene). A rendőrök, illetve a tűzoltók jegyzőkönyvet készítenek, és igazolást adnak arról, hogy az eseményt jelentettük.

A biztosítási eseményt haladéktalanul jelenteni kell a biztosítónak. Ezt megtehetjük telefonon vagy személyesen, ám nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a dolgot mindenképpen írásban is jelenteni kell. Mielőtt telefonálunk vagy bemegyünk a biztosítóba, készítsük elő a következő információkat: a biztosítási szerződés számát, mely alapján kártérítést fogunk igényelni; a szerződő fél adatait; a kár keletkezésének az időpontja és a helye; a káresemény részletes leírása és a vagyontárgyak megrongálódásának a mértéke; telefonszám vagy egyéb elérhetőség.

A kényelmesebb és gyorsabb ügyintézés érdekében felhőszakadás, jégverés, vihar, villámcsapás, csőtörés és beázás, illetve a villámcsapás indukciós hatása miatt bekövetkező károk esetében olykor telefonos kárrendezési lehetőség is igénybe vehető. Ez azonban nem azonos a káresemény bejelentésével. A telefonos megbeszélést a biztosító kárszakértője kezdeményezheti a kárbejelentést követően, amennyiben a bejelentés alapján úgy ítéli meg, hogy helyszíni szemlére nincs szükség. Ha azonban szükség van helyszíni szemlére, a biztosító kárszakértője számára lehetővé kell tenni, hogy a saját szemével győződjön meg a kár mértékéről, illetve hogy megvizsgálhassa a biztosítási esemény okait. Lopás, rablás, tűz vagy nagy mértékű kár esetén a kárszakértő azonnal ki szokott menni a helyszínre, egyébként pedig előzetesen telefonon egyeztetik a helyszíni szemle időpontját.

A biztosítóba juttassunk el minden szükséges dokumentumot! A biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához a biztosító munkatársai káresettől függően különböző iratokat és bizonylatokat (számlákat, szakértői véleményt, értékbecslést stb., lopás, rablás és tűz estén a megrongálódott tárgyak fényképét) kérhetnek a biztosítási feltételekben foglaltak szerint. Ezek mielőbbi átadásával gyorsítható a kárrendezés menete.

A helyszíni szemle után a káreseményt bejegyzik, a begyűjtött információk és iratok alapján kiszámolják a kártérítés összegét, és lezárják az ügyet. Az ettől számított 15 napon belül a biztosító kifizeti a kártérítést. Nagyobb károk esetén, amikor speciális szakértői véleményre, például statikus szakvéleményére is szükség van, a dolog elhúzódhat. Amennyiben az ügy 1 hónapon belül sem zárul le, írásban kérhetünk bizonyos kártérítési előleget.