A hírt frissítjük.

„Egy nagyon becsületes mérlegelést követően ma tudom, hogy nem lenne elegendő erőm egy következő mandátumhoz” – indokolta döntését Čaputová. Majd arról beszélt, a jelenlegi hivatali idejéből hátralévő egy évben továbbra is arra törekszik majd, hogy a tisztesség, a nyugalom, a tárgyilagosság és az alkotmányosság pilére legyen.

Čaputová sajnálja, ha csalódást okozott azoknak, akik azt várták, újraindul az államfői tisztségért. Bízik benne, hogy megfelelő emberek szállnak majd versenybe az elnöki székért.

A döntése okai között Čaputová azt említette, hogy a családjára is tekintettel kellett lennie. Hangsúlyozta, személyes okok miatt határozott így. Ezeket azonban nem részletezte, csupán arra kérte a nyilvánosságot, higgye el, alapos megfontolást követően hozta meg a döntését.

Így fogadták Čaputová bejelentését

„Vitathatatlan, hogy Zuzana Čaputová elnök asszonynak nagy szerepe van abban, hogy partnereink Szlovákia pozícióját az EÚ-ban és a NATO-ban ezekben a viharos bel- és külpolitikai időkben sem kérdőjelezték meg. Mi is tudjuk, hogy az államfőnek nem volt könnyű dolga. De azt is látjuk, hogy az elnöki jogköreit nem mindig használta ki kellő eréllyel” – véli Sólymos László. A Híd elnöke szerint az államfő hibát vétett, amikor nem ragaszkodott ahhoz, hogy az előre hozott választást szeptember helyett júniusban tartsák. „Az elnök asszony mai döntése is nagy hullámokat gerjeszt a szlovák belpolitika amúgy is túl viharos vizein. Ezért is fontos, hogy a közelgő választáson induló politikai pártok tisztességes és konstruktív kampányt folytassanak. Gyűlölet helyett megoldásokat kínáljanak az emberek mindennapi problémáira” – írja Sólymos állásfoglalásában.

„Az elmúlt választási időszak is megerősítette, hogy közösségünk ügyeiben leginkább magunkra számíthatunk. A jövő évi elnökválasztáson ezért a Szövetség saját jelöltet fog állítani” – áll a Szövetség állásfoglalásában.

Az OĽaNO és barátok (OĽaNO a priatelia) tudomásul vette az államfő döntését. „Köszönet jár az elnök asszonynak azért a jóért, amit Szlovákiáért tett. Reméljük, hogy az új elnök határozott, erős karakterrel rendelkező személy lesz, aki meg tudja védeni Szlovákiát a maffiától” – írták.

Korčok indulhat?

Sajtóinformációk szerint pont Ivan Korčok fontolgatja, hogy abban az esetben, ha Čaputová nem indul újra az államfői posztért akkor ő versenybe száll az ország vezetőjének tisztségéért. Korčok egészen 2020-ig karrierdiplomata volt, amikor elfogadta az SaS felkérését arra, hogy a külügyminisztériumot vezesse. Ezt megelőzően 2018-tól Szlovákia washingtoni nagykövete volt. Korčok csak Čaputová bejelentése után nyilatkozik arról, valóban elindul-e az elnöki posztért.

Čaputovában bíznak a legtöbben

A Denník N néhány órával a bejelentés előtt közölte annak a közvéleménykutatásnak az eredményét, amely szerint Čaputová a legmegbízhatóbb hazai politikus, a lakosság 43 százalékának bizalmát élvezi. Az IPSOS által a lap megbízásából készített felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a megkérdezettek 50 százaléka nem bízik benne, hét százalék pedig ezt nem tudta eldönteni, vagy úgy nyilatkozott, nem ismeri az államfőt. A kutatást június 12 és 16 között készítették.

 Az IPSOS azt is vizsgálta, hogy az egyes pártok választóinak körében mekkora bizonyos politikusok népszerűsége. Čaputová a Szövetség választói 30 százalékának élvezi feltétlen bizalmát. További kilenc százalékuk inkább megbízik benne, míg 27 százalék inkább nem, 18 százalék pedig egyáltalán nem bízik meg az államfőben. 15 százalék viszont nem tudta ezt eldönteni. Legnagyobb mértékben az SaS szavazói (94 százalék) és a Progresszív Szlovákia (PS) választói (92 százalék) bíznak az elnökben. Mielőtt Čaputovát államfővé választották volna, a PS alelnöke volt. A legkevésbé a 2020 óta ellenzékben lévő Smer (9 százalék) és a parlamenten kívüli SNS szimpatizánsai (5 százalék) vannak bizalommal az államfő iránt. A Smer 17-19 százalékos támogatottsággal jelenleg az ország legnépszerűbb politikai pártja. A 15-17 százalékkal második, esetleg harmadik legnépszerűbb és ugyancsak ellenzéki Hlas válatszóinak azonban 41 százaléka bízik a köztársasági elnökben. Az összes többi releváns párt szavazóinak több mint fele bizalommal van az államfő iránt, csak a szélsőjobboldali Republika válaszói lógnak ki a sorból. Az utóbbi csoport három százaléka bízik az elnökben.

Čaputová bizalmi indexét gyakorlatilag a 2019-es megválasztása óta méri a Focus közvélemény-kutató ügynökség is. Eszerint az államfőbe vetett bizalom 2020 szeptemberében volt a csúcson, akkor a lakosság 66 százaléka bízott benne. Ezt követően, a COVID világjárvány előrehaladtával együtt az államfő bizalmi indexe lényegében csökkenésbe kezdett. Ez azonban az összes többi politikusra érvényes, mindanyian vesztettek a népszerűségükből.

A többiek

Peter Pellegriniben, a Hlas elnökében az emberek 37 százaléka bízik, 54 százalékuk nem, őt Ódor Lajos miniszterelnök követi, 33, illetve 31 százalékkal. A Szövetség támogatói közül harminc százalék teljesen megbízik a hivatalnokkormány miniszterelnökében, 12 százalék inkább megbízik benne. 48 százalék nem tudta eldönteni, 9 százalék pedig nem ismerte Ódort.

Robert Ficóban, a Smer elnökében a lakosság 30 százaléka bízik, 62 százaléka nem, őt követi Boris Kollár (Sme rodina) házelnök (26%–63%), Ivan Korčok (24%–42%), Milan Uhrík (Republika – 22%–50%) , Eduard Heger (Demokraták – 20%–70%), Andrej Danko (SNS – 18%–67%), Richard Sulík (SaS – 16%–74%) és Michal Šimečka (PS – 16%–41%).