Az 5. rendes komáromi képviselő-testületi ülés egyik legfőbb témája a különféle helyi adók emelései voltak, amelyekhez több általános érvényű rendelet tervezetéről kellett szavazniuk a jelenlevőknek. Az anyagokat – összesen hatot – Bohumír Kóňa, a Városi Hivatal gazdasági és pénzügyi főosztályának vezetője vezette fel. Elmondta, a törvény által előírt kifüggesztések során egy módosító javaslat sem érkezett. Úgy gondolta, a lépés nem ez egy „népszerű” megoldás, ugyanakkor mégis „liberálisnak” nevezhető. Többek között megemlítette, hogy ha a környékbeli városok – például Vágsellye, Léva, Érsekújvár, Somorja, Galánta és így tovább – számaival ellentétben Komárom még a tervezett adó és illetékemelésekkel sem éri el az ottani összegek mértékét.

Keszegh Béla (független) polgármester többek között kifejtette, az elmúlt hónapokban jelentős adókisesések voltak az állam részéről, emellett a kötelező béremelések, valamint az ebédjegyek drágulása is terheli az önkormányzatot. „A város ugyanúgy működik, mint minden háztartás: több minden drágább, és biztosítani kell ugyanazokat a szolgáltatásokat – valamiből. Az állam pedig ebben a közegben még elvett tőlünk pénzeket” – szögezte le. Az emelések 2024 májusában lépnek csak életbe. Ami az ingatlanadót illeti, egy átlagos, 60 négyzetméteres belvárosi lakásra éves szinten 3,60 eurót kell majd fizetni – ám 65 év fölötti a nyugdíjasoknak továbbra is 50%-os kedvezmény jár. Egy további konkrét példa, hogy egy átlagos kertes házra egy évben ezentúl 15 eurót kell fizetni a drágább zónában. Keszegh emlékeztetett, a legtöbb szlovákiai város tavaly decemberben 80%-kal emelte ezeket az összegeket.

A képviselők részéről egyedül Andruskó Imre (Szövetség) illette élesebb kritikával a városvezetést. Felidézte, hogy 10 évvel ezelőtt az akkori emelések során még „másképp beszéltek”, most azonban, mivel ők vezetik az önkormányzatot, látják, hogy „fel kell tölteni a kincstárat”. Bohumír Kóňának címezve elmondta, hogy a más városokkal való összehasonlítás során figyelembe kell venni, hogy Komárom gazdaságilag fejletlenebb régióban helyezkedik el. Többek között kifogásolta a vonatkozó rendeletekről való szavazás időpontját is, mivel ezekről máskor az adott év végén döntenek, most pedig az emberek erre egész egyszerűen nem figyelnek oda.

Keszegh Béla a kritikára válaszolva kifejtette, a jobb pénzügyi tervezhetőség miatt került most elő a kérdés. Elvetette a 10 évvel ezelőtti esettel való összehasonlítást, mivel azóta nagyon sok minden megváltozott, így például jelentősebb kötelezettségei és több feladatköre van a városnak, amelyek nagyobb költségekkel is járnak.

A vita során némileg összemosódott a napirendi pont körüli vita a szemétilleték kérdésével, amely 32 euróról 39-re növekszik jövőre. Ezzel kapcsolatban Keszegh elmondta, hogy voltaképp olcsóbb lesz a hulladékgazdálkodás a város és a lakosok részére, ha fegyelmezetten szelektálják a szemetet. A hulladékkezelés 2,3 millió eurójába kerül az önkormányzatnak, s míg a lakosok lényegében véve csak 1,1 milliót fizetnek be, addig a város 1,2 millióval köteles ezt kiegészíteni. A polgármester szerint most valójában 72 eurós költség jut egy lakosra – ám a kötelező szeparáció január 1-től esedékes bevezetése után személyenként 120-140 euró lehet majd a valós költség. A terheket elsősorban az csökkentheti, ha minél magasabb lesz a szétválogatott hulladék aránya. A város emellett folyamatosan fejleszti a kukatárolókat, rendben működik a saját gyűjtőudvaruk, ahol komposztálás is zajlik.