Olcsó, és remek hőszigetelő. Ez a két fő oka annak, hogy a szalma egyre inkább jelen van az építőanyagok piacán. Nem csak a természetközeli életre vágyó, kísérletező kedvű vidéki emberek választásáról van szó, hiszen városi környezetben is egyre több modern szalmaház épül. Ezekről elsőre nem is lehet megállapítani, hogy a falazatuk belsejében szalma van. A technológia egyre fejlődik, egyre több gyártó kínál préselt szalmából készült paneleket, amelyek beilleszthetők a ház fakonstrukciójába.

Panelekbe préselik

Az első szalmaházat az USA-ban építették, vagy másfél évszázaddal ezelőtt. A meghatározó momentum a bálázógép feltalálása volt, ami a gabonatermesztés melléktermékét, a szalmát tömör alakzatokba préselte. A bálákat szintén használják falazásra, ez esetben nem az említett, panelekbe préselt szalmáról van szó. A szakemberek szerint erre a célra a legmegfelelőbb az árpa-, a rozs- és a zabszalma, a búzaszalma kevésbé. A szalma üregei megtartják a levegőt, a párát pedig magukba szívják, majd kiengedik, ezzel csökkentik az épületekben gyakori légszárazságot.

A fokozódó klimatikus krízis idején nem mindegy, mekkora energiát kell fordítani az épületek szigetelésére. A szalma ebben nagyon jól teljesít, hiszen kiváló hőszigetelő, tájainkon könnyen hozzáférhető alapanyag.

Nem érheti nedvesség

A szalmafalak hátránya, hogy kell tartani tőlük a nedvességet. A víz ugyan a téglafalaknak sem tesz jót, a szalma viszont párával sem érintkezhet tartósan, mert rothadásnak indulhat. Ezért nem alkalmazható a szalmaházakban cementes vakolat, mert az nem engedi át a párát. A szalmaházakban vályogvakolatokat használnak, amelyek légáteresztőek.

Gyakori kérdés a szalmaház tűzvédelme. Bár a szalma könnyen éghető anyag, a préselt szalmában nincs annyi levegő, hogy megkönnyítse az égést. A szakemberek szerint a vályoggal vakolt szalmafalak akár százhúsz percig is ellenállnak a tűznek.

Szöveg Vas Dóra