Az állam hatékony gazdálkodását felügyelő Költségvetési Tanács már hosszabb ideje rendszeresen értékeli az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, az idei értékelése azonban az egyik legborúlátóbb az eddig közzétettek közül. Eszerint ugyanis annak az esélye, hogy Szlovákia képtelen lesz visszafizetni a hosszú lejáratú kölcsöneit, a 2021 végén becsült 6 százalékról mára 18 százalékra ugrott, ami azt jelenti, hogy jelenleg ekkora az államcsőd esélye. A Költségvetési Tanács szerint a látványos romlás hátterében a tavaly és idén meghozott döntések állnak, amelyek hatalmas terhet róttak az államkasszára.

Elengedhetetlen reformok

A szakemberek szerint a következő kormányoknak ezt sürgősen orvosolniuk kell, ellenkező esetben az államcsőd kockázata a sokszorosára nő.

„Ha a következő kormányok is figyelmen kívül hagyják a hazai és európai költségvetési szabályokat, a hosszú lejáratú államkötvények kibocsátását 2040-re 90% feletti nemteljesítési kockázat jellemezheti”

– figyelmeztet Zuzana Múčka, a Költségvetési Tanács elemzője. Szerinte az elmúlt időszakban látványosan romlott a helyzet, ami az állami kiadások azonnali és tartós növekedésével magyarázható. A háttérben olyan intézkedések állnak, mint a gyermekek után járó támogatások látványos megemelése, a szülői bónusz bevezetése vagy a 40 év szolgálati idő utáni korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége. Az államháztartás fenntarthatóságát javító intézkedések, így például a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz igazítása ugyanakkor csak késleltetve lép életbe. „Mindez ahhoz vezethet, hogy az államadósság 2040-re jóval a bruttó hazai termék (GDP) 100%-a fölé emelkedik, miközben idén ez 57 százalék körül mozog” – figyelmeztet Múčka, aki szerint épp ezért a következő kormányok részéről kulcsfontosságú lesz azon reformok meghozatala, amelyek segítenek elkerülni ezt a forgatókönyvet.

Sürget az idő

A felelőtlen pénzszórás negatív következményei ráadásul már jóval hamarabb érezhetők lesznek az említett 2040-es időpontnál. „Ha az elkövetkező kormányok semmit sem tesznek a helyzet normalizálása érdekében, akkor már tíz éven belül számolhatunk a növekvő államadóssággal kapcsolatos problémák megjelenésére. A magas kockázatok miatt az állam jóval drágábban jut majd hozzá a fenntartásához szükséges kölcsönökhöz, ami megnehezíti az eddig felvett források visszafizetését, és negatív hatással lesz a gazdasági növekedésre is. Mindezekkel párhuzamosan pedig megugrik az államcsőd kockázata” – tette hozzá Múčka. Szerinte a növekvő adósságszolgálati kiadások miatt egyre kisebb összeg jut majd az állam feladatainak az ellátására, így a legszükségesebb szociális intézkedésekre is, vagyis az elmúlt időszak felelőtlen pénzszórására végül a lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjai fizethetnek rá.

Parlamenti ámokfutás

Hogy a Költségvetési Tanács előrejelzése nem alaptalan riogatás, azt a pénzügyminisztérium legfrissebb, e héten közzétett államháztartási jelentése is alátámasztja. Eszerint az államháztartás GDP-arányos hiánya, az idei évre elfogadott állami költségvetésben felvázolt 6,44 százalék helyett, eléri a 6,85 százalékot. A 0,41 százalékpontos különbség ugyan nem tűnhet soknak, a gyakorlatban azonban 412 millió eurós növekedésről van szó, ami a pénzügyi tárca szerint is főként az elmúlt hónapok kaotikus parlamenti jogalkotásával, a pártok választások előtti felelőtlen pénzszórásával magyarázható. A pénzügy szerint elvileg csaknem 1 százalékponttal még csökkenhetett is volna a várt deficit, hiszen a növekvő energiarákkal kapcsolatos állami támogatásokra kisebb összeget fordítottak az eredetileg vártnál. Míg a költségvetés 3,4 milliárd eurós keretet irányzott elő erre a célra, a nemzeti forrásokból származó tényleges kiadások jelenleg 2,22 milliárd euró körüli összegre becsülhetők. Mindezt azonban felülírta a fent jelzett parlamenti pénzszórás.

A pénzügyminisztérium szerint a parlament által generált „törvényhozási vihar” miatt az államháztartás terhei csaknem kétszer akkorára nőttek, mint a várható törvénymódosítások hatásának a kezelésére szolgáló tartalékok. A költségvetésnek ugyanis idén közel 1,6 milliárd eurót kell biztosítania az elfogadott intézkedések finanszírozására, a költségvetésben rendelkezésre álló tartalék ugyanakkor a 860 millió eurót sem érte el.