Ahogy Zsoldos Attila, a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutatóprofesszora fogalmaz állandó külsős szerzőnknek, Hancz Gábornak: István azon magyar hadvezérek közé tartozik, aki nemhogy háborút, de csatát sem vesztett. Ez kétségkívül katonai tehetségre vall. Ha esetleg nem ő vezette személyesen a hadait, akkor olyan személyt nevezett ki a sereg vezérének, aki megfelelt a hozzá fűzött bizalomnak. Márpedig az uralkodás művészetéhez az is hozzátartozik, hogy a megfelelő embert kell a megfelelő helyre állítani, aki az uralkodó által kitűzött célokat eléri… István államférfiúi nagysága ma is utolérhetetlen mintaképnek számít a magyar politikai és közgondolkodásban”.

Bödök Gergely két tartalmas beszélgetést is jegyez magazinunkban. Herczku Ágnes népdalénekes előadóművésszel és Nemes Szilvia táncművész koreográfussal pályájuk kulisszatitkait, az előadóművészet felelősségét és a színpadi létet tekintették át. A tavaly félévszázadossá lett táncházmozgalom apropóján pedig a mozgalom kezdeteiről, a népi kultúra erejéről Novák Ferenc „Tata” koreográfussal, Kossuth-díjas rendezővel és fiával, Novák Péter színész, énekes, műsorvezetővel ültek egy asztalhoz.

Kolléganőnk, Száz Ildikó Érsekújvárba látogatott, ahol Csemadok alapszervezete még 2020-ban úgy határozott, hogy Szent István király szobrát szeretné elkészíttetni és leleplezni. Szilágyi Tibor szobrászművész érsekújvári műhelyében már 2020 nyarán bemutatták a leendő alkotáshoz elkészített három vázlatmintát. A gyűjtést abban az időszakban egy nagyszabású Szent Istvánemlékünnepségen kezdeményezték, ekkor 3524 euró gyűlt össze. Jelenleg ott tartunk, hogy a szobor elkészítéséhez szükséges összeg fele áll rendelkezésre a támogatók jóvoltából. Az érsekújvári csemadokosok bíznak abban, hogy amikor jövőre 75 éves lesz az alapszervezetük, már azzal büszkélkedhetnek, hogy áll a Szent István szobor. Mi pedig, a jövő évi magazinunkban örömmel beszámolunk majd az avatási ünnepségről.