Kai Unzicker, a projekt felelőse hangsúlyozta, a demokrácia a nyílt, átlátható és mindenekelőtt tényeken alapuló nyilvános vitára épül, a koronavírus-járvány, valamint az ukrajnai háború óta azonban a demokratikus közszféra rendkívüli fenyegetésnek van kitéve az internetes álhírek által. „A több mint 13 ezer fő megkérdezésével készült felmérésünk egyértelműen azt mutatja, az uniós polgárok túlnyomó többsége nagyobb erőfeszítéseket szeretne a dezinformáció elleni küzdelemben” – tette hozzá Unzickerazzal, a válaszadók 40 százaléka teljes mértékben egyetértett, további 45 százalék pedig valamelyest egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy a politikusoknak többet kellene tenniük a dezinformáció terjedése ellen az interneten. Ami a közösségi média képviselőit illeti, a közvélemény szerint például a Twitternek, a Facebooknak, az Instagramnak és a TikToknak egyaránt nagyobb erőfeszítéseket kellene tenniük a dezinformáció megfékezése érdekében a platformjaikon. Ezzel az állítással a megkérdezettek 53 százaléka teljes mértékben, 36 százaléka pedig részben azonosult. A kutatás szerint tehát a polgárok több mint 80 százaléka mindkét féltől aktívabb szerepvállalást vár.

Bizonytalanság

Az összefoglalóban az uniós átlag mellett 7 tagállam (Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Lengyelország) adatait részletesen is feltüntetik, az azonban nem derül ki, Szlovákiában milyen a lakosok hozzáállása az álhírekhez. Az uniós polgárok 54 százaléka gyakran vagy nagyon gyakran bizonytalan abban, hogy az interneten található információ igaz-e vagy hamis. Ez a bizonytalanság különösen nagy Olaszországban (63 százalék), Spanyolországban (57 százalék) és Franciaországban (55 százalék). Németországban valamivel kevesebben kételkednek az online információ hitelességében (47 százalék). A legalacsonyabb arányt Hollandiában mérték, 38 százalék. Unzicker szerint ezek az adatok arra utalnak, hogy a dezinformáció térhódítása már elérte egy fontos célját: a bizonytalanság növelését.

A megbízható információ a megalapozott véleményalkotás fő alapja, és ezáltal a demokratikus diskurzus szerves része. Az európaiak magasfokú bizonytalanságot éreznek azzal kapcsolatban, hogy mely digitális tartalom megbízható, s melyet manipulálták szándékosan. Ezért fontos, hogy aki védeni és erősíteni szeretné a demokráciát, annak meg kell akadályoznia, hogy a polgárokat magukra hagyják a dezinformációval való megküzdésben

– hangsúlyozta.

Saját tapasztalat

A kutatás alapján az EU polgárainak több mint harmada gyakran találkozik dezinformációval az interneten – a megkérdezettek 39 százaléka számolt be arról, hogy gyakran vagy nagyon gyakran volt erre példa. Az összes válaszadónak mindössze 11 százaléka állította, hogy vele ez egyáltalán nem fordult elő. „Ezek a számok azt mutatják, adezinformáció terjedése általános jelenség – tekintve, hogy ezek a számok nem veszik figyelembe azokat az eseteket, amikor a válaszadók nem tudatosították, hogy az információ, amellyel találkoztak, hamis lehet” – folytatta a szakember. Bár az online információ pontosságát illetően jelentős a bizonytalanság, sok ember pedig gyakran maga is szembesül álhírekkel, a válaszadóknak csak kevesebb mint a fele nyilatkozta azt, hogy ellenőrzi az adott tartalom hitelességét. Mindössze a megkérdezettek 44 százaléka mondta azt, hogy legalább egyszer utánanézett, valós-e az adott állítás. Még kevesebben vannak azok – a válaszadók ötöde – akik a közösségi médiában már jelentették a dezinformációt tartalmazó bejegyzést vagy felhívták más felhasználók figyelmét a félrevezető tartalomra.

A kutatás szerint az életkor és az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja, hogy az egyes felhasználók miként kezelik az álhíreket. A fiatalabbak és képzettebbek aktívabban lépnek fel – minél magasabb az adott személy végzettsége, annál valószínűbb, hogy ellenőrzi a tényeket. A fiatalabb generáció tagjai pedig hajlamosabbak jelenteni a hamis posztokat. Unzicker figyelmeztetett, a téves információk felismerésének képessége nem függhet az életkortól vagy az iskolai végzettségtől. A tanulmány továbbá arra is rámutatott, minél több információs csatornát használnak az emberek, annál valószínűbb, hogy kiszúrják a hamis információkat.

Az alapítvány összefoglalója szerint a polgárok bizonytalansága és a digitális szférában tapasztalt dezin-formációk ellenére a közösségi média megítélése nem annyira negatív. Míg a válaszadók 28 százaléka úgy véli, a közösségi média pozitív hatással van a demokráciára, addig 30 százaléka ellentétes véleményen van. 42 százalék azt gondolja, előnyöket és hátrányokat egyaránt hordoz. Érdekesség, hogy a kiemelt országok közül Lengyelországban látják leginkább a közösségi média előnyeit – az EU-s átlagnál több mint tíz százalékkal magasabb azok aránya, akik szerint a közösségi média jó hatással van a demokráciára.

Ellenszer

Unzicker leszögezi, a jól működő demokrácia és a hatékony társadalmi kohézió a megbízható információ elérhetőségétől, valamint a médiába és a politikába vetett bizalomtól függ. „Ha bepillantást akarunk nyerni a demokráciába vetett bizalmat és a demokráciából való kiábrándulás növekvő hullámát befolyásoló tényezőkbe, meg kell vizsgálnunk, miként használják az emberek a médiát” – hangsúlyozta azzal, ha a mai, egyre inkább a technológia által vezérelt közszférában meg akarjuk őrizni a nyílt társadalom lényegét, akkor meg kell erősítenünk a médiaműveltséget. A szakértő meggyőződése, hogy személyre szabott és hozzáférhető médiaoktatási és ismeretterjesztő programokat kell kidolgozni a fiatalabb korosztály, valamint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők számára.

Ha a formális végzettséggel nem rendelkezők közel negyede nem ismeri fel adezinformációt, akkor körükben a manipuláció lehetősége is nagy. Mind a hazai, mind a külföldi szereplők valószínűleg politikai haszonszerzésre fogják használni a helyzetet, hacsak nem hozunk létre megfelelő szabályozási kereteket, melyek képesek enyhíteni a befolyást

– tette hozzá, megjegyezve: számos kutatás igazolta, hogy a műveltség erősítése és a tájékoztató kampányok csak korlátozott hatást tudnak kifejteni, ezért olyan átfogó politikára van szükség, amely a társadalom minden szegmensét megszólítja, és hatékonyan kelt biztonságérzetet és bizalmat. „A bizonytalanság minimalizálásával olyan környezetet teremtünk, amelyben a dezinformáció nehezen tud teret nyerni” – jelentette ki azzal, elsősorban az intézményekbe és politikusokba vetett bizalmat kell visszaállítani, ehhez azonban nyíltan foglalkozni kell a társadalomban kialakult bizalmi válsággal. „Ha az emberek érzelmeire hangolódnak, és képesek kihasználni a meglévő félelmeiket, rendkívül nehéz lesz felvenni a harcot a dezinformációval szemben” – zárta.