Search by category:
Egyéb kategória

Čaputová: Szlovákiában nincs rendőrpuccs

Čaputová: Szlovákiában nincs rendőrpuccs

Balaskó Réka

2023. 08. 18., p – 09:54

Zuzana Čaputová köztársasági elnők és Ódor Lajos miniszterelnök a biztonsági tanács ülése után biztosítottak arról, hogy a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) beavatkozása után az érintett intézmények továbbra is működnek.

A köztársasági elnök elmondta, hogy a biztonsági tanács ma reggeli ülésen elsősorban az érintett intézmények működőképessége volt a téma, amely szerinte továbbra is biztosítva van. A rendőrségi akciókkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az országban semmiféle rendőri puccs nem történik, kizárólag bűncselekmények gyanújának kivizsgálásáról van szó.

Az elnök megérti, hogy az emberek már nem tudják, mit higgyenek, azt mondta, ez nem indokolja, hogy a politikusok elhamarkodott következtetéseket vonjanak le. A rendőrség munkáját az ügyészség és az illetékes bíróságok felügyelik – hangsúlyozta az államfő, így ha a bíróságok úgy találnák, hogy az eljárások megalapozatlanok, akkor felelősségre vonják a rendőrséget, és ekkor lenne helye a politikai hatalomnak a bevatkozásra. Hangsúlyozta azonban, hogy jelenleg nem vagyunk ilyen helyzetben. 

Az elnök a Smer nyilatkozataira is reagált, amelyben azt állították, hogy az elnök előre tudott a NAKA akcióiról és beleegyezését adta. Čaputová szerint hazugságokról van szó. A politikusok tájékoztatása a rendőrség lépéseiről az elnök szerint törvényellenes lenne, és az ilyen vádak ellen védekezni fog. Ezek a hazugságok is hozzáadódnak ahhoz a bírósági beadványhoz, amelyet hamarosan benyújtok Robert Fico ellen” – mondta Zuzana Čaputová.

Ódor Lajos miniszterelnök elsősorban azt hangsúlyozta, hogy Szlovákia továbbra is jogállam, amelyben a rendőrségek, bíróságok és ügyészségek függetlenek. „Ez persze nem jelenti azt, hogy azt csinálhatnak, amit akarnak. Ha valaki ezt állítaná, ne higgyenek neki” – mondta. A miniszterelnök hozzátette, már nem a „mi embereink” korában élünk, az országban nem védett az, aki megszegi a törvényeket, hangsúlyozta, hogy nincsenek érinthetetlen személyek. Szerinte egyesek annak érdekében hazudnak, hogy elbizonytalanítsák a társadalmat, de biztosított, az országot senki sem sajátítja ki.

Bővebben a  Végkifejlet-ügyről:

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) eljárást indított Michal Aláč, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) jelenlegi igazgatója, valamint Vladimír Pčolinský, az SIS korábbi vezetője ellen. Bűnszervezet létrehozásával gyanúsítják őket, amelynek az lehetett a célja, hogy lejárassák a NAKA nyomozóit, akik az utóbbi évek legsúlyosabb korrupciós botrányain dolgoztak. A gyanúsítottak között szerepel még Peter Košč korábbi befolyásos vállalkozó, Ján Kaľavský, a NAKA volt nyomozója, valamint Martin Ciriak egykori SIS-ügynök is.

Úgy tűnik, hogy a 2021-ben kirobbant rendőrháború nem csillapodott, sőt, a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) csütörtöki akciója után új erőre kapott. A nagyszabású rendőrségi razzia keretében eljárás indult többek közt a Szlovák Információ Szolgálat (SIS) volt és jelenlegi vezetője ellen is.

Csütörtök reggel több szlovák hírportál is arról számolt be, hogy a NAKA őrizetbe vett két korábbi rendőrt, akik egykor a belügyi tárca belső ellenőrzési osztályán belül az úgynevezett Boltív-akciócsoportban (Oblúk) tevékenykedtek.

Kapcsolódó cikkünk

A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) elit rendőrei a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatójánál is megjelentek.

Az akció a Markíza értesülései szerint az Oblúk kódnevű, belügyminisztériumhoz tartozó belső ellenőrzési csoport vizsgálatára irányult.

A szóban forgó munkacsoport a NAKA nyomozóit világította át, akiket azzal gyanúsítottak, hogy manipuláltak bizonyos ügyeket és befolyásolták a tanúvallomásokat.

Ezt a csapatot Diana Santusová vezette, akit a NAKA irodáiban végzett kihallgatások jegyzőkönyvében is említenek, nevét az ellenzéki politikusok sajtótájékoztatói alkalmával szintén fel szokták hozni.

A razzia kora reggel indult, a rajtaütés során két személyt vettek őrizetbe. Az Aktuality azt írja, egyikük nem más, mint Michal Vyšváder nyomozó.

A Plus 7 dní szerint a NAKA tisztjei az SIS igazgatójánál, Michal Aláčnál, illetve elődjénél, Vladimír Pčolinskýnál is házkutatást hajtottak végre, ám egyikük sem tartózkodott a lakhelyén.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök délelőtt felszólította Ódor Lajos miniszterelnököt, hogy a NAKA reggeli akciója kapcsán hívja össze a biztonsági tanácsot – tájékoztatta a TASR hírügynökséget az államfő szóvivője, Martin Strižinec.

Čaputová egyúttal elvárja, hogy a rendőrség és az ügyeletes ügyész gyorsan tájékoztatja a nyilvánosságot az ügy részleteiről és az intézkedésekről, olyan mértékben, ahogy azt a törvények lehetővé teszik.

Az említett csoport volt az egyik fontos szereplője a fegyveres erők kötelékében kirobbant hatalmi harcnak, amit a sajtóban csak rendőrháborúként emlegetnek. A botrány másik szereplője az úgynevezett Čurilla-csoport, amelyet Ján Čurilláról, a NAKA egyik nyomozójáról neveztek el.

Čurilláék 2020-ban és 2021-ben kulcsfontosságú korrupciós ügyék felderítésén dolgoztak, és eljárást indítottak több, magas beosztású tisztviselő ellen is. Közéjük tartozott Vladimír Pčolinský, az SIS akkori vezetője is, aki állítólag kenőpénzt fogadott el befolyásos vállalkozóktól, vagy Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány, akit pedig bűnszervezet létrehozásá miatt helyeztek vizsgálati fogságba.

Ebben az időszakban kezdett nyomozni a Boltív-akciócsoport Čurilláék ellen, akiket bizonyítékok meghamisításával és a tanúk befolyásolásával gyanúsítottak. Ezzel egyidőben azonban Čurilláék is terhelő bizonyítékok gyűjtésébe kezdtek a Boltív-akciócsoport ellen, amit akkoriban Diana Santusová vezetett. A NAKA nyomozói arra gyanakodtak, hogy Santusová és csapata szándékosan le akarja járatni őket, ezzel ellehetetlenítve a magas beosztású tisztviselők büntetőjogi felelősségre vonását.

Az ügybe végül a Főügyészség is beavatkozott, aminek az lett az eredménye, hogy Čurilláéknak le kellett állítaniuk a nyomozást, sőt, 2021 szeptemberében eljárást is indítottak ellenük. Két hétre vizsgálati fogságba kerültek, de végül a bíróság szabadlábra helyezte őket, ám az eljárás még mindig zajlik.

Hamran István országos rendőrfőkapitány csütörtökön elmondta: a Čurilláék által megkezdett nyomozás nem állt le, egy másik nyomozócsoport tovább dolgozott az ügyön, aminek eredményeként most eljárást indult Aláč, Pčolinský és a többiek ellen. 

 

Pčolinskýék szerepe

A rendőrháború kirobbanásában kulcsfontosságú szerepe volt Vladimír Pčolinskýnak, akit korábban még Boris Kollár, a Sme rodina elnöke ültetett az SIS vezetői székébe. A dolog azzal kezdődött, hogy a NAKA 2020 decemberében elfogta Boris Beňát, az SIS volt igazgatóhelyettesét a Júdás fedőnevű akció keretében. Beňa elkezdett együttműködni a hatóságokkal, és azt vallotta, hogy Pčolinský 40 ezer eurónyi kenőpénzt fogadott el Zoroslav Kollár befolyásos vállalkozótól. Pčolinskýt 2021 márciusában elfogták és vizsgálati fogságba helyezték, de a Főügyészség a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusára hivatkozva leállította az eljárást.

Pčolinský letartóztatását követően egyre intenzívebbé vált a NAKA nyomozóinak megkérdőjelezése, például a már említett Boris Kollár, vagy akár Robert Fico, a Smer elnökének részéről. Nagy botrányt kavart, amikor a parlament elé került egy titkos SIS-jelentés, amelyben a NAKA nyomozóinak állítólagos befolyásolási kísérleteiről esett szó.

Lejáratási kísérlet

Hamran István országos rendőrfőkapitány csütörtökön azt mondta, Pčolinský, valamint utódja, Aláč is részese lehetett annak a bűnszervezetnek, amelynek célja a NAKA nyomozóinak lejáratása volt. Ezzel függhetett össze a már említett SIS-jelentés kidolgozása is.

A gyanúsítottak listáján szerepel Peter Košč befolyásos vállalkozó is, állítólag ő állhatott a bűnszervezet egyik vezető pozíciójában.

Eljárás indult továbbá a NAKA egyik volt nyomozója, Ján Kaľavský ellen is, akinek szintén fontos szerepe volt a rendőrháborúban: ő volt az a személy, aki a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályának munkatársai előtt azt vallotta, hogy Čurilláék szándékosan meghamisítják a bizonyítékokat, illetve befolyásolják a tanúk vallomásait. Kaľavskýt egyébként nemrégiben információk kiszivárogtatása és korrupció bűntette miatt 7 évnyi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Jelenleg Bosznia-Hercegovinában tartózkodik, az ottani hatóságok egyelőre nem adták ki őt a szlovák félnek.

Kapcsolódó cikkünk

Bűnösnek találta a bazini Speciális Büntetőbíróság Ján Kaľavskýt, a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) pozsonyi műveleti csoportjának volt vezetőjét korrupció és belső rendőrségi információk kiszivárogtatása ügyében. A bíró kedden halmazati büntetésként hét év letöltendő szabadságvesztésre, továbbá 5000 euró pénzbírságra ítélte. Az ítélet nem jogerős, mivel a védelem fellebbezett. Az ügyész gondolkodási időt kért, az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kerül.

 

A bíró a szabadságvesztés legenyhébb végrehajtási módját, vagyis fogházbüntetést szabott ki. Ha a vádlott nem fizeti be a bírságot, további 5 hónap fogházbüntetés vár rá.

Miroslav Mazúch bíró szerint a vádlott bűnös kenőpénzek átvételében, jogköreivel való visszaélésben, és bizalmas, minősített adatok veszélyeztetésében, továbbá az igazságszolgáltatás akadályozásában.

A szóbeli indoklás során Mazúch elmondta, több tanúvallomás is igazolja a vádlott bűnösségét. Például Boris Beňo vallomása, akit már korábban elítéltek, „és a vádlott elleni tanúskodásból semmilyen előnye nem származott”.

Hozzátette, hogy az előkészítő eljárás során egy másik exrendőr, Marián Kučerka is Ján Kaľavský ellen vallott. „A tanú a főtárgyaláson megváltoztatta a vallomását, de semmilyen magyarázatot nem tudott adni arra, hogy miért tér el merőben az előkészítő eljárás során és a főtárgyaláson tett vallomása” – indokolta Mazúch, hogy miért értékelte hitelesnek a tanú előkészítő eljárás során tett vallomását.

A harmadik tanú Peter Petrov, alias Tigris volt, akinek vallomása szintén hozzájárult a Kaľavský elleni büntetőeljárás lefolytatásához. A bíró szerint ez a tanú megerősítette Beňo és Marián Kučerka előkészítő eljárás során tett vallomásait, és az eljárás során sosem módosította a saját vallomását. A vallomásokon kívül egyéb bizonyítékok is igazolják Kaľavský bűnösségét.

„Határozottan nem értek egyet ezzel az ítélettel” – jelentette ki Eva Mišíková, a vádlott jogi képviselője. Az ügyvédnő elmondta, kétségei vannak azzal kapcsolatban, ahogyan az egyes bizonyítékokat értékelte a bíróság. „Éltem a lehetőséggel, hogy fellebbezzek az ítélet ellen, és természetesen az ítélethozatalt megelőző eljárás ellen is” – mondta.

A vádlott nincs jelen a tárgyaláson, mivel Bosznia-Hercegovinában tartózkodik, ott kért menedékjogot. Korábban tagadta bűnösségét.

Ladislav Masár, a Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze kilenc év börtönbüntetés és 5000 eurós pénzbírság kiszabását indítványozta. Eva Mišíková, a vádlott védőügyvédje megalapozatlannak és törvénytelennek nevezte a Kaľavský ellen emelt vádat. Indítványozta, hogy a bíróság mentse fel védencét.

Masár enyhének tartja a kiszabott hétéves börtönbüntetést. „Ebben az ügyben magas rangú rendőrök érintettek, nem egyszeri botlásról van szó, elég hosszú ideig folyt ez a dolog” – hangsúlyozta.

A vádirat szerint Kaľavský 2019 novembere és 2021 márciusa között készpénzt, illetve mobiltelefont fogadott el Peter Petrovtól, alias Tigristől a NAKA belső információinak átadása fejében. Egyebek mellett információkat adott át Peter Petrovnak az ellene és a Takáč-banda ellen folytatott nyomozásról vagy a tervezett operatív akciókról.

Cserébe Peter Petrov elintézte a vádlottnak, hogy kicseréljék a konyhaablakokat a nyaralóján, illetve autóvásárlást és -szervizelést. A vádirat szerint Kaľavský a Tisztítótűz (Očistec) és a Júdás rendőrségi akcióról adott ki információt más személyeknek is.

Az ötödik gyanúsított Martin Ciriak, a SIS korábbi alkalmazottja, akinek a szerepét Hamran nem pontosította. Azt azonban elárulta, hogy a felsorolt személyeket bűnszervezet létrehozásával, fenntartásával és támogatásával, közfeladati helyzettel való visszaéléssel, valamint az igazságszolgáltatás akadályozásával gyanúsítják.

További eljárások

Az országos rendőrfőkapitány azonban rámutatott, a NAKA emellett még egy eljárást indított, amely a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) vezetőjét, Roman Konečnýt, valamint Pčolinskýt is érinti. Ez egy külön ügy, de érintőlegesen összefügg a másik botránnyal: lényege, hogy a gyanúsítottak szándékosan megszabadulhattak az NBÚ bizonyos munkatársaitól, illetve részt vehettek a már említett SIS-jelentés létrehozásában, amelyről Hamran állítja, hogy a tartalma teljesen hamis. Ebben az esetben közfeladatai helyzettel való visszaélés gyanújával indított eljárást a hatóság.

Több szlovák hírportál a reggeli órákban arról számolt be, hogy a NAKA két további rendőrt is elfogott. Hamran elmondta, őket egyelőre őrizetben tartják, de még nincsenek meggyanúsítva.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök a fejlemények kapcsán felszólította Ódor Lajos miniszterelnököt, hogy hívja össze a biztonsági tanács ülését. A kormányfő péntekre hívta össze az érintetteket.

Fico és az állampuccs

A NAKA razziáját a politikai pártok sem hagyták szó nélkül. A legvehemensebben ismét Fico nyilatkozott, aki az utóbbi napokban sajtótájékoztatók sorozatán igyekezett lejáratni az országos rendőrfőkapitányt. Fico a NAKA akciója kapcsán rendőrségi puccsról beszélt, amelynek keretében a fegyveres erők megpróbálják átvenni az irányítást az államigazgatás felett. Állítja, az egész akció Čaputová és Ódor engedélyével zajlott, akiknek politikai felelősséget kellene vállalniuk a tettükért. A Smer vezetőjének azonban ez sem lenne elég, szerinte az egész állami berendezkedés ellen elkövetett bűncselekményről van szó, amiért az érintetteket büntetőjogi felelősségre kellene vonni. Robert Kaliňák (Smer) egykori belügyminiszter nemrégiben szintén azt üzente Hamrannak, hogy büntetőjogi eljárás vár rá.

A Smer politikusai egyébként az egész rendőrháborút aktívan figyelemmel kísérték, sajtótájékoztatóikon folyamatosan a „NAKA rémtetteiről” beszéltek. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi három évben a Smer több fontos képviselője ellen is eljárást indított a NAKA, köztük a már említett Fico és Kaliňák ellen is.

A Smer elnöke a közösségi oldalán bejelentette azt is, indítványozták a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, mely során Hamran menesztését követelik majd.

A Peter Pellegrini által vezetett Hlas szintén Ficóék pártján áll. Az egykori kormányfő szerint a biztonsági szervek legfőbb tisztviselőinek letartóztatása hat héttel a parlamenti választás előtt „teljesen elfogadhatatlan módja a választók befolyásolásának”. Pellegrini az államfőtől kezdve a Progresszív Szlovákián keresztül a hivatalnokkormányig mindenkit azzal vádol, hogy Igor Matovič korábbi kijelentéseinek tesz eleget, mely szerint a választásig rács mögé kell juttatni az ellenzék képviselőit.

Tárgyalás az ülés előtt

Eduard Heger (Demokraták) volt miniszterelnök reakciójában kiemelte, érvényt szerezni az igazságnak nem államcsíny.

„Hagyjuk, hogy a rendőrség tegye a dolgát. Az igazságszolgáltatás a bűnüldöző szervek dolga, döntsenek a bíróságok. Ez így működik a jogállamban, és mi azt akarjuk, hogy Szlovákia jogállam legyen”

– jelentette ki Heger. A párt találkozót kezdeményez a demokratikus pártok képviselőivel a rendkívüli parlamenti ülés előtt.

„Nem engedhetjük, hogy Fico azt tegyen a társadalmunkkal, amit akar. Eltökéltek vagyunk, hogy harcoljunk az igazságért, reméljük, hogy a demokratikus pártok csatlakoznak képviselőinkhez”

– tájékoztatott a párt azzal, hogy megbeszélésre invitálták a Progresszív Szlovákia, az SaS és az OĽaNO képviselőit.

Michal Šimečka, a liberális párt elnöke arról beszélt, nem létezik semmilyen bizonyíték az ellenzékkel szembeni összeesküvés-elméletekre.

„Ellenkezőleg, egyre több a bizonyíték és a bírósági döntés arról, hogy a kormányzása alatt az országot felzabáló korrupciós gépezet működött. Emellett rendkívül veszélyesek Fico kijelentései az államcsínyről és a rendőrpuccsról”

– jelentette ki.

Veronika Remišová, a Za ľudí elnöke felszólította a Smert, a Hlast, és más pártokat, hogy ne használják fel kampányukra a rendőrségi eljárást, és ne akadályozzák, hogy a bűnüldöző szervek tegyék a dolgukat.

„Robert Fico államcsínynek nevezi a biztonsági erőknél végrehajtott rendőrségi beavatkozást. Fico mindig akkor riogatja puccsal a nyilvánosságot, amikor szorul a hurok, vagy amikor a saját embereinek piszkos ügyeit takargatja”

– hangsúlyozta.

A pártelnök sajnálatosnak tartja, hogy belügyi tárca élén nincs miniszter: „A rendőrségnek egy szakmailag hozzáértő miniszter támogatása nélkül kell szembenéznie egyes pártok aljas támadásaival”.

(nar, ba, TASR)

Read More

Post Comment