„Egy ilyen forgatókönyv közvetlen biztonsági fenyegetést jelentene, sőt az ország létét sodorhatná veszélybe” – szögezte le a védelmi tárca a közösségi hálón. Hozzátette, a NATO a legnagyobb, legerősebb és legsikeresebb védelmi szövetség a világon, és a szlovák védelmi erőkkel együtt az ország biztonságának garantálója.

A tárca azzal folytatta, hogy a NATO-tagság a biztosíték, hogy senki nem meri megtámadni Szlovákiát. „Oroszország azért mert rátámadni Ukrajnára, mert az semleges ország, nem védi közvetlenül a szövetségi ernyő” – közölte a tárca, 1968-ra figyelmeztetve.

Emellett óriási többletkiadással járna a semlegesség, példaként említette, hogy a semleges Svájc védelmi kiadásai évente 6 milliárd euróra rúgnak, Szlovákia 2023-ban 2,45 milliárdot költ erre. „A semlegességre fordított kiadások, melyek a védelmi tárcához kerülnének, más fontos ágazatokból hiányoznának, mint például az egészségügy és az oktatás” – magyarázta a minisztérium.

Milan Uhrík, a Republika elnöke egy televíziós vitaműsorban erősítette meg, hogy pártja négy éven belül népszavazást akar a NATO-ból való kilépésről. A Hlas erre azzal reagált, hogy soha nem lép koalícióra a Republikával. A Smer azt hangsúlyozta, meg kell őrizni az ország külpolitikai irányultságát és teljesíteni az EU- és NATO-tagságból eredő kötelezettségeket.

A Demokraták párt ezt követően ismételten felszólította a demokratikus pátokat, világosan foglaljanak állást az ország külpolitikai irányultságával kapcsolatban, és ítéljék el „a szélsőséges erők nyomásgyakorlását, ami Szlovákia biztonságának veszélybe kerüléséhez vezethet”. Jaroslav Naď, a Demokraták alelnöke, volt védelmi miniszter kijelentette, aki semlegességet követel, annak tisztában kellene lennie azzal, hogy biztonságpolitikai szempontból azt kívánja, Szlovákia kövessen el öngyilkosságot.