„A zonáció alapvető fontosságú ahhoz, hogy egyértelmű legyen a szabályozás Szlovákia legértékesebb területein. A jól működő nemzeti parkok ma a régiófejlesztés egyik pillérének számítanak külföldön és otthon egyaránt” – jegyezte meg Ferenčák. Szerinte új munkalehetőségeket teremtenek, és hatékonyabban védik a természeti örökségünket. A MŽP szerint a zonációnak köszönhetően véget érnek az egyes területek igazgatásával kapcsolatos évekig elhúzódó viták.

A Környezetpolitikai Intézet elemzése szerint a védett területek magas gazdasági potenciállal rendelkeznek. „Azokon a területeken, amelyeken eggyel magasabb a védelmi szint, átlagban csaknem kétszer magasabbak a szálláshelyek bevételei a nyári időszakban” – állítja Ferenčák. Megállapította: a védett területeknek a téli hónapokban is statisztikailag releváns pozitív hatása van a szálláshelyek bevételeire.

„A zonáció mindenhol testre szabott. Például a jelenlegi javaslat nem számol azzal, hogy a Nagy-Fátra legszigorúbban védett részén új, nem állami földterületeket hozhatnak létre” – jegyezte meg.

A Murányi-fennsík, a Szlovák Paradicsom, korábban pedig a Pieninek Nemzeti Park is átesett a zonációs folyamaton. „A zónákra osztott nemzeti parkok minden érintett számára világos és előrelátható szabályokat hoztak, és az együttműködés is beindult” – mondta a szóvivő.

Boris Kollár felszólította Ódor Lajos kormányfőt, hogy a kormányülésen ne fogadják el a Nagy-Fátra, a Polonyinák és a Szlovák Karszt nemzeti parkok zonációját. A javaslatot értelmetlenségnek tartja, és rámutatott a változások következményeire. A javaslat visszaadását és átdolgozását szerinte az érintett települések 33 polgármestere is kéri.