A matematikusok biztosan egyetértenek, amikor azt mondom: a számok nem engednek, és néha az egyenletek furcsa eredményeket hoznak. A számokat figyelve nem sok esély mutatkozott a sikerre. Mégis minden adott volt ahhoz, hogy akár egy ötöst is kapjunk, csak hát…

2006

Játsszunk el kicsit a számokkal! 2006-ban az akkori MKP 54,67%- os részvételnél 269 111 szavazatot kapott, ami 11,68%-os eredményt jelentett. Akkor ez még eredménynek számított.

A részvételi arány nagyon alacsony volt, tehát megszólítani igazából akkor sem tudták a választókat. Kit érdekelt ez akkor, hiszen bekerültünk a parlamentbe és ez nekünk elég volt! Akkor már talán mutatkoztak az eredménytelenség első komoly jelei, de a siker ezeket felülírta.

2010

Aztán jött a már megosztott 2010- es júniusi választás, amikor a választási kedv picit magasabb volt, ha a 4% annak számít. A részvételi arány 58,83% volt, az MKP-ra 109 638- an szavaztak, ez 4,33%-ot jelentett. A Hídra 205 538-an voksoltak, ami 8,12%-ot tett ki. 159 473 szavazó hagyta el az MKP-t, ez 59,25%, ami komoly törést jelentett.

Ki végett szavaztak másra vagy ki végett nem szavaztak az MKP-ra? Ez olyan kérdés, amely felett nem lehet – már akkor sem szabadott volna! – szemet hunyni. Az, hogy pár száz ember átszavaz egy új pártra, üsse kő, nem számít, de ha több tízezer teszi ezt, ott valami nagyon nem stimmel.

Az MKP-t elhagyó választókból csak 20 545 jött vissza, ha visszajött, de 138 928 a mai napig biztosan nem tért vissza. Ez a szám nagyban befolyásolja a mindenkori eredményt.

2012

2012 tavaszán előre hozott választás volt, a részvételi arány alig valamivel magasabb, 59,11%-os volt. Az MKP-ra 109 483-an szavaztak, ami 4,28%-ot jelentett. A Hídra leadott voksok megcsappantak, csak 176 088 szavazatot kapott, ami 6,89%- ot eredményezett. Két dolgot érdemes kiemelni: az MKP-ra leadott szavazatok száma majdnem hajszál pontosan megegyezett az előző választáséval, míg a Híd 29 450 szavazatot vesztett alig két év alatt. Ez 1,23%-ot jelent.

A gond nem az, hogy ez a 29 450 szavazó nem az MKP listáját kereste és erősítette. Itt már valami nagyon érezhető. Az elpártolt szavazó nem tér vissza, más lehetőséget keres. Tehát nekik egyik párt vezetői sem kellenek, harmadik utat választanak. Észrevette ezt valaki? Vagy elég volt, hogy 3% felett voltak, mondván: az ezért járó pénz elegendő a következő választásig?

2016

2016 tavaszán megint választás volt, a részvétel ismét alig valamivel magasabb, mint 4 évvel korábban. A részvételi arány 59,82%, az MKP-ra 105 495-en szavaztak, ez 4,04%-ot jelentett. A Hídra leadott szavazatok is újfent csökkentek: a Híd 169 593 szavazatot gyűjtött, ami 6,50%-nak felelt meg.

Ezen a választáson megjelent egy, magyarokat képviselni akaró újabb párt, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, amelynek 2426 szavazata 0,09%-ot jelentett. Ekkor az MKP-t elhagyók egy része talán az új pártot választotta. A Grendel Gáborra leadott 14 479 szavazatból bizonyára voltak magyarok voksai is. Itt már észre kellett volna venniük az elemzőknek, hogy a szekér elindult lefelé a lejtőn, és gyorsulni kezdett. A megállításához komoly erőre lesz szükség, a régi útra állításhoz pedig erőn felett kell teljesíteni.

2020

Erre mi történt 2020 februárjának szökőnapján? Kiszöktették a magyarok többségét a parlamentből! Aki figyelte az eseményeket, annak talán ez nem is volt annyira meglepő. Nézzük csak a számokat, de előrevetítem: a 2 x 2 itt sem lett 5. Ekkor már sokismeretlenű egyenlettel álltunk szemben, és nem találtuk a megoldást. A végeredmény pedig sehogy sem passzolt.

A 2020-as február végi választáson a részvétel már meghaladta a 60%-ot, 65,80% volt. Az MKÖ-re 112 662-en szavaztak, ami 3,90%-ot jelentett. A Hídra leadott szavazatok úgy elapadtak, mint néha a vizek a nyár folyamán. A Híd csak 59 174 szavazatot gyűjtött, ami 2,05%-nak felelt meg.

Ez vereség a köbön, ez már a Holdról is látható volt! A fentebb említett Grendel Gábor karikáinak száma 131 866-ra emelkedett, ami pestiesen szólva sem semmi. Ebből mennyi a magyar választó pontosan, nem tudni, de nem kevés, az biztos. Rajta kívül is volt még pár magyar jelölt az egyes pártoknál, akik összesen még 4610 karikát kaptak. Mondjuk nem olyan sok, de számomra mégis nagyon sok.

A Hidat százezres nagyságrendben hagyták el a választók (110 419), ezekből csak 7167-en találtak vissza az MKÖ-höz, a többiek, 103 252-en, újfent találtak más lehetőséget. Mondhatnám, hogy itt a vége, fuss el véle. Futhatunk, mert nem vettük komolyan, hogy mély válságban vagyunk, de olyan mélyben, hogy ebből kilábalni rettenetesen nehéz lesz.

2023

Senki ne keresse a kifogásokat, hogy az idei parlamenti választás 5 hónappal korábban zajlott, ezért nem volt idő felkészülni! Volt és lett volna, hiszen mindenki tudta, hogy előbb vagy utóbb választás lesz. De vizsgáljuk meg jobban a 2023-as szeptemberi választás számait is!

A választási kedv magasabb volt, a részvétel elég magasra – 68,51%-ra – sikeredett. A Szövetség nagyon bízott a sikerben, de elég későn kezdte a korábbi csorba kiköszörülését… A Híd eredményét nem is lehet mérni. Jó, a számok azok számok, de az eredmény fagypont alatt van. A Magyar Fórum eredménytelensége is nagyon hasonló a Hídéhoz.

Igaz, hogy a Szövetség 130 183 szavazatot kapott, ami 4,38%-ot jelent. Ez 17 521 szavazattal több az előző választáson szerzetténél, de néha a több is kevés. Azt is mondhatnám: sokan voltunk, mégis kevesen. A Híd–Kékek a maguk 7935 szavazatával – a 0,26%-kal – nagyon leszerepeltek. Ismét elkeveredett 33 718 szavazat, amely a Hídtól felszabadult, mert az a 17 521 szavazó bizonyosan visszatért a Hídból az MKP-hoz, a fennmaradó több mint 33 ezer szavazó viszont más szavazólapot keresett.

Más pártok

Érdemes elgondolkodni, hogy a magyarokat más pártok színeiben képviselni akarók együttesen 135 097 szavazatot gyűjtöttek be, ami 4,49%-nak felel meg. Lehet, hogy a rájuk leadott szavazatok megoszlanak a magyar, szlovák és egyéb nemzetiségű választók között, de a nagy részük biztosan magyar szavazó lehetett.

A magyar vizeken evező pártokra és a személyekre leadott összes szavazat így nagyon megközelíti a 2006-os, MKP-ra leadott szavazatok számát. Ez sok mindenről árulkodik, elsősorban arról, hogy a lehetőség adott. Adott, hiszen a választó ott volt az urna mellett, de valamilyen okból mégis csak 5% alatti szavazat jött tőle. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy az elmúlt 13 év után körülbelül 50 ezer szavazó már az égi szavazóhelyiségekben adja le voksát. Tudom, helyettük minden évben vannak új elsőszavazók. A gond csak az, hogy a fiatalokban lanyhább a szavazókedv, és kevesebben voksolnak a magyarokat képviselni akarókra, mint az idősebbek.

Otthon maradók

Akikről még nem volt szó, azok az otthon maradt szavazók. Ez is egy lehetőség a sok közül. Azt mondják, a magyar vidéken megint kevesebben mentek szavazni. Mi lett volna, ha? Az otthon maradottak száma meghaladta az 1 millió 350 ezret. Ebből egy kis jó szándékkal az otthon maradt magyarok száma 117 449. Ez nagyon magas szám, és komoly lehetőség a jövőre nézve.

Előszeretettel beszélünk az úgynevezett elveszett szavazatokról is – de ezek nem léteznek, csak meg nem szerzett szavazatok léteznek, amelyekből volt egy szekérre való.

Dolgozni kell!

Az eredménytelenség megszületett. Egyértelmű, hogy a fentebb említett pártok nem tudták kellőképpen megszólítani a választókat. Ez a hiba nem csak a mostani választásra értendő. Az egyik pártnak 2010, a másiknak 2020 óta, a harmadiknak, negyediknek pedig a létrejötte óta nem sikerül kellőképpen elmondani az urnákhoz hívó szöveget. Feltételezem, hogy ha 13 évig a hívás ilyen formában nem teljesen talált nyitott fülekre, akkor ezután sem fog.

Nem elég csak álmodozni a nagy aratásról! EZÉRT DOLGOZNI KELL! A munka láthatóan nagyon sok, csak legyen munkás, aki győzi, és a munkát már most el kell kezdeni.