„Az 1989-es rendszerváltást követő első évtizedben, vagyis a piacgazdaságra való áttérés idején a szlovák átlagbér éves növekedési üteme többnyire két számjegyű volt. Szlovákia önállósodásának az évében, 1993-ban például meghaladta a 18 százalékot. A bérek növekedési üteme ezt követően azonban fokozatosan lassult, 2000-ben így már csak 6,5 százalékos növekedést mértünk” – mondta el lapunknak Ivan Chrappa, a Statisztikai Hivatal munkaügyi statisztikával foglalkozó főosztályának a vezetője.

Gazdasági válság

A lassulásnak azonban ezzel még korántsem volt vége. A béremelkedés éves üteme a világgazdasági válság kirobbanása miatt 2008 végén a felére esett vissza, majd 2011-ben fokozatosan 2,2%-ra zsugorodott, és a következő két évben is mindössze 2,4% körül mozgott. Ezt követően azonban beindult egy lassú javulás. A növekvő belső keresletnek köszönhetően 2014-ben 4,1%-kal nőtt az átlagkereset, 2019-re a növekedés üteme pedig már elérte a 7,8%-ot. A bruttó havi átlagbér egyébként 2018-ban lépte át az 1000 eurós határt.

Bércsökkentő járvány

Pár évnyi javulást követően azonban újabb hullámvölgy következett, ami a koronavírus-járvány számlájára írható. „A 2020 márciusában kirobbant világjárvány megfelezte az átlagbér növekedését” – teszi hozzá Chrappa, aki szerint a helyzet 2020 második negyedévében volt a legrosszabb, amikor a járványügyi intézkedések miatt több ágazatban is leállt a munka. Ennek eredményeként a nominális átlagbér 2020 második negyedévében 1,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ami egyedülálló jelenség Szlovákia történetében, a foglalkoztatás fenntartását célzó állami hozzájárulásoknak köszönhetően a következő negyedévekben azonban már javult a helyzet. Az első hónapok enyhe, 3,5%-os növekedése után 2021 második negyedévében az átlagos bérnövekedés 10,5%-ra emelkedett, ami 2004 óta a legmagasabb negyedéves növekedésnek számított. Tavaly aztán már az átlagos nominális bérnövekedés üteme többnyire 7 és 9 százalék közötti tartományban mozgott. „A gazdaság minden ágazatában javulást tapasztaltunk, a legmagasabb értékeket a világjárvány által leginkább érintett ágazatokban, például a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás vagy a szórakoztatás és szabadidős tevékenységek esetében mértük” – teszi hozzá Chrappa. Szerinte az idei év első két negyedévében a bérek növekedési üteme már megközelítette a 10%-ot, amire legutóbb 15 évvel ezelőtt volt példa. Chrappa szerint ez több tényezővel magyarázható: a munkáltatók egyrészt igyekeznek megtartani a szakképzett munkaerőt, így kénytelenek növelni a fizetéseket, de nőttek a bérek a közszférában is.

Inflációs hullámvasút

Ha az átlagos nominálbér alakulását összevetjük a fogyasztói árak alakulásával, megkapjuk a reálbért, amely azt mutatja, hogy egy átlagos szlovákiai munkavállaló mennyivel többet vagy kevesebbet engedhet meg magának a keresetéből. A reálbérek 1996-ban, 1997-ben, 2005-ben és 2002-ben nőttek a leggyorsabban. A munkavállalók reálbére az elmúlt harminc évben éves szinten hétszer csökkent, a legnagyobb visszaesést 2000-ben, 2022-ben, 1993-ban és 1999-ben mérték.

„Az 1989-es rendszerváltás és Szlovákia 1993-as megalakulása közötti időszakban – a központi tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérés miatt – a reálbér gyakran csökkent. 1994 és 1998 között már emelkedett, de csak a gazdaság túlfűtöttsége miatt, ami később, 1999 és 2000 között a reálbér újabb csökkenésében nyilvánult meg” – magyarázza Chrappa. A reálbérek növekedése 2001 és 2010 között is folytatódott, kivéve 2003-at, amikor egy nagyobb árderegulációs hullámra került sor, valamint 2008 végét, a gazdasági válság hatása miatt. A reálbér gyorsulása 2019 második negyedévében érte el a legmagasabb szintet, egész pontosan a 7%-ot. A világjárvány kirobbanása miatt egy évvel később azonban már 3 százalékos visszaesést mért a Statisztikai Hivatal.

A visszaesés ezúttal is csak átmeneti volt. 2021 első felében a reálbér éves szinten 5,3%-kal nőtt. A növekedés legnagyobb része a második negyedévben történt, amikor 8,1%- kal emelkedett ez a mutató. Ilyen látványos növekedésre 23 éve nem volt példa. A növekedés időszaka ezúttal azonban minden eddiginél rövidebb volt. Oroszország 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát, az ezzel járó gazdasági bizonytalanság miatt pedig 2022 első negyedévében az átlagkeresetek reálértéken 1,4%-kal csökkentek, az év utolsó három hónapjában pedig a visszaesés üteme 7,6%-ra mélyült. A bérek 2000 óta mért legnagyobb mértékű csökkenését elsősorban az áruk és szolgáltatások árának a szárnyalása okozta. Ugyanakkor az Ukrajnában zajló háborús konfliktus az egekbe hajtotta az energiaárakat is.

Bizonytalan jövő

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Az idei év eleje óta a csökkenő infláció enyhítette a bérek alakulására nehezedő nyomást, a reálbérek a második negyedévben azonban éves szinten még így is 2 százalékkal csökkentek. Továbbra is kérdéses, hogy a várt magasabb nominális bérnövekedés elegendő lesz-e ahhoz, hogy a reálbérek a következő időszakban ismét tartós növekedésbe kezdjenek” – zárja Ivan Chrappa. Peter Kažimír jegybankelnök, a jegybank által közzétett új őszi gazdasági előrejelzést ismertetve pár napja ezzel kapcsolatban egyébként elmondta, hogy a reálbérek visszaesése már fokozatosan lassult, és az év második felében várhatóan megáll. Az idei év egészére jósolt 1,2 százalékos csökkenést jövőre így már 2,3 százalékos növekedés követheti.