A tárca beszámolója szerint a repülőgépek közül 37 átlépte a Tajvani-szoros középvonalát, Kína és Tajvan közötti nem hivatalos határvonalat, amelyet az előbbi nem ismer el. „Ugyanezek a gépek később beléptek a sziget délnyugati és délkeleti légvédelmi azonosító zónájába (ADIZ)” – mondta ugyanez a forrás.

A nemzetközi gyakorlatban az ADIZ légvédelmi azonosító övezeteket olyan államok hozzák létre, amelyek partjait nagy kiterjedésű nyílt víz övezi.

A kínai kormány az autonóm szigetet saját területének részének tekinti, és kilátásba helyezte azt, hogy egy napon újraegyesíti területével, ha kell, erőszakkal is.

Peking fokozta a Tajvanra irányuló fenyegetéseket, valamint a politikai és gazdasági nyomást, amióta Caj Jing-ven elnök 2016-ban hatalomra került egy olyan párttól, amely a sziget hivatalos függetlenségének kikiáltását szorgalmazza.

Októberben a tajvani védelmi miniszter azt mondta, hogy Kína idén fokozta „katonai megfélemlítését” azzal, hogy több harci repülőgépet repült a sziget körül és felgyorsította a ballisztikus rakéták telepítését.  

A tajvani hatóságok szinte naponta számolnak be a kínai hadsereg repülőgépeinek betöréseiről, amelyek tavaly jelentős katonai manővereket hajtottak végre a sziget körül. Szeptemberben 24 óra alatt 103 repülőgépet küldött Tajvan köré, amit Tajpej „rekordnak” nevezett az elmúlt időszakban.  

A tajvani minisztérium felhívta a figyelmet „Peking folyamatos katonai zaklatására”, amely „könnyen a feszültségek éles eszkalációjához vezethet, és veszélyeztetheti a regionális biztonságot”.  

Áprilisban Peking, a tajvani elnök és az amerikai képviselőház akkori elnöke, Kevin McCarthy kaliforniai találkozóját követően a sziget bekerítését szimuláló hadgyakorlatokat hajtott végre.  

E gyakorlatok során Peking célzott bombázásokat szimulált az autonóm sziget ellen, valamint Tajvan bekerítését, amelynek hatóságai a műveletek utolsó napján 12 kínai hadihajót és 91 repülőgépet észleltek.

A múlt héten a kínai védelmi minisztérium azzal vádolta meg a Tajvant kormányzó Demokratikus Haladás Pártot (DPP), hogy „veszélyes háborús helyzetbe” sodorja a szigetet, miután arról számoltak be, hogy Tajpej a következő négy évben több ezer katonai drónt tervez vásárolni.