A HHC félszintetikus, kenderalapú pszichoaktív anyag, mely évtizedek óta ismert, de használata főleg az utóbbi 2-3 évben terjedt el. Bizonyos elektronikus cigaretták tartalmazzák, melyekhez a fiatalok különösebb nehézségek nélkül teljesen legálisan és viszonylag olcsón – 15–30 euróért – juthatnak hozzá a különféle automatákból, amelyek országszerte megtalálhatók a bevásárlóközpontokban. Ezeket senki nem ellenőrzi. A fiatalok kábítószer-fogyasztása korábban is komoly problémának számított, a HHC miatt kórházba került gyermekek kapcsán azonban többen felkapták a fejüket, és most az egészségügyi minisztérium és néhány parlamenti képviselő is lépéseket tervez. A megfelelő szabálymódosítás és intézkedések foganatosítása időbe telik, addig is – de utána is – főleg a szülőknek kell résen lenniük. A drogfüggőséget segítség nélkül szinte lehetetlenség megoldani. Fontos időben felismerni a bajt, és tanácsos azonnal szakemberhez fordulni.

Miért próbálják ki?

Serdülőkorban a tizenévesek különböző okokból gyakran kapcsolatba kerülnek valamilyen kábítószerrel, manapság egyre több fiatal próbálja. Szakemberek szerint a legvészelyeztetettebb és leginkább befolyásolható csoportot a középiskolások képezik, ők gyakran nyúlnak kábítószerhez. Ennek több oka van, de főleg a szülőktől való egyfajta önállósodás, elkülönülés, hiszen sok fiatal kollégiumban lakik. A diszkók és szórakozóhelyek kitűnő alkalmul szolgálnak az ilyen szerek terjesztéséhez. A kábítószer javítja a hangulatot, a fiatalok számára vonzó, hogy hirtelen megszabadulhatnak gátlásaiktól, ellazulnak, és ezt a fajta mámort sokan el akarják érni. Mások azért nyúlnak a kábítószerhez, mert menekülnek a családon, az iskolán belüli vagy egyéb problémáik elől. De vannak olyan is, akik egyszerűen kíváncsiak, és mindent ki akarnak próbálni. Ezenkívül van még egy csoport: a félénkek, a szégyenlősek, akik a drogoktól hirtelen felbátorodnak, nyitottabbá és szórakoztatóvá válnak, s így a társaság középpontjába kerülnek, ami imponáló számukra.

Jellemzően azok a fiatalok válnak kábítószerfüggővé, akik kerülik az iskolát, melyben csak kudarcokat élnek át, illetve problémás vagy olyan családból származnak, mely nem tesz számukra lehetővé semmilyen sikerélményt. A kétségbeesett, tanácstalan szülők gyakran nem tudják, mihez kezdjenek kábítószerfüggő gyermekükkel, akire egy csomó probléma halmozódik: rájuk tapadnak a kábítószeres haverok, a dílerek, az adósságbehajtók, az ilyen gyerekek bűncselekményekbe is keverednek.

• problémák az iskolában (hiányzások, iskolakerülés, az előmenetel romlása)

• változik a baráti kör, az öltözködési stílus

• titkolódzás, rejtegetés

• gyakran és rendszeresen jár diszkóba

• hirtelen nem érdekli a korábbi hobbija, már nem akar sportolni

• viselkedésbeli változások (hirtelen jókedv, tettrekészség, szorongás, depresszió, szomorúság)

• fáradtság, nappali aluszékonyság, éjjeli álmatlanság (csökken a teljesítőképesség, nem tud összpontosítani)

• étvágytalanság, fogyás (főleg a pervitin esetében)

• pénz, értéktárgyak tűnnek el a lakásból

• gyógyszerek tűnnek el (főleg narkotikumok, altatók és antidepresszívumok)

• gyakran használ szemcseppeket, hogy álcázza a tág pupillákat és a véres szemet

• feltűnően gyakran használ légfrissítőt, aromalámpákat, hogy elnyomja a füstöt vagy bűzt

• fecskendőket, tűket, drogokat találunk a gyereknél

• a kézen vagy a lábon tűszúrás jelei, karcolások vannak

• a vizeletből kimutatható a kábítószer-fogyasztás

Mi a megoldás?

Ha a gyerekre már nem lehet hatni szép szóval, akkor szakemberhez kell vinni a gyereket. Mihelyt a a szülő észreveszi, hogy gyermeke kábítószert fogyaszt, nem szabad pánikba esni. Az esetek többségében még nem alakult ki beteges függőség, sokszor csak kísérletezésről van szó: a tinédzserek körében egyszerűen divatos kipróbálni, és ha időben helyes útra terelik a gyereket, az egész csak egy epizód marad az életében.

Mindenesetre azonnal lépni kell. Meg kell próbálni megérteni az okokat, csemeténk miért nyúlt kábítószerhez. Ki kell deríteni, mennyire lehet együttműködni vele a probléma megoldása során. Tanácsos pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni, aki a szülőtől eltérően objektíven, érzelmi kötődések nélkül képes feltárni a probléma igazi okát, ami a drogfogyasztáshoz vezetett. Fontos pontos diagnózist felállítani és meghatározni, a gyermek viselkedése jelen pillanatban menyire rizikós. Vagyis ki kell deríteni, hogy csak kísérletezésről és arról van-e szó, hogy kipróbálja az egyes szerek – alkohol, cigaretta, gyógyszerek, drogok – hatását, milyen alkalomból és környezetben nyúl kábítószerhez, vagy esetleg már kialakult-e függőség. Ha a gyereket nem lehet rávenni, hogy elmenjen pszichiáterhez, első lépésként a szülő egyedül is felkeresheti és tanácsot kérhet. Noha a gyerek csalódást okozott, éreznie kell, hogy a családja mellette áll. Az egyik legnagyobb nevelési kihívásról van szó.

Megelőzés

Szakemberek szerint a kábítószer-függőséget a legjobban úgy lehet megelőzni, hogy agyunk endorfinszintjét természetes úton növeljük. E célból kitűnő a sport vagy a zene, amikor a sok edzés, gyakorlás után megérdemelt elismerésben, sikerben van részünk. Fontos, hogy a fiatalok a szabadidejükben olyasmivel foglalkozzanak, ami érdekli és kielégíti őket, legyen értelmes hobbijuk. Ráadásul sokan azt hiszik, kipróbálni a kábítószert olyan, mint elszívni egy cigit, egy adag után nem alakul ki függőség, és akinek erős az akarata, bármikor abbahagyhatja. Csakhogy a pszichotronikus szerektől gyorsabban függővé lehet válni, mint a nikotintól vagy az alkoholtól. Az utóbbiak ugyanis teljesen idegenek a testünknek, mérgek, a pszichotronikus szerek viszont hasonlítanak az endorfinekre, melyeket az agyunk saját magától is termel. Pszichológusok szerint ezt is el kellene magyarázni a fiataloknak, vagyis a megelőzésre és a gyerekek tájékoztatására már az alapiskolákban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.

1. Kezdeti – eufórikus – stádium:

• könnyen hozzá lehet jutni a drogokhoz

• megszűnnek a félelmek, feloldódik a feszültség, mámor

2. Kritikus – figyelmeztető – stádium, amikor a drog már kezd hiányozni:

• nő a kábítószerrel szembeni tolerancia, egyre nagyobb adagokra van szükség

• elferdül az önértékelés – az illető nem veszi komolyan, elutasítja a közvetlen környezetéből érkező figyelmeztető jeleket

• alkalomszerű bonyodalmak az iskolában, a családban, a baráti körben

• anyagi, időbeli és motivációs változások a megszokott napirendben

3. Tényleges függőség:

• jelentős személyiségbeli változások (pl. bűnözés) • látható egészségi problémák (elvonási tünetek, alvászavar, fogyás)

• nem képes ellenőrizni az adagokat (fokozódik a droggal szembeni tolerancia)

• problémák a teljesítőképességgel (iskolában, sportolás vagy alkalmi munka közben)

4. Végső stádium:

• a személyiség teljes hanyatlása, elveszíti az életkedvét, a motivációját

• jelentősen fokozódik a drogok iránti tolerancia, még több adagra van szükség

• súlyos egészségi problémák, lelki hanyatlás

• társadalmi elszigeteltség