A Čurilla-csoport tagjai a Bejelentővédelmi Hivataltól kaptak védettséget, amelynek a lényege, hogy a hivatal beleegyezése nélkül nem lehet elbocsátani azokat a személyeket, akik a munkahelyükön valamilyen visszaélésre hívják fel a hatóság figyelmét. A miniszter szerint azonban a NAKA kérdéses nyomozócsoportjának adott védettségi státusz kapcsán felmerül a köztisztviselő által elkövetett hivatali jogkörrel való visszaélés bűncselekményének gyanúja. Ő maga meg van győződve arról, hogy a bűncselekmény megtörtént, és hozzátette, ki kell vizsgálni az ügyet, amelyben szerinte a Daniel Lipšic vezette Speciális Ügyészség is érintett, hiszen a védett státuszt jóváhagyta.

Zuzana Dlugošová, a Bejelentővédelmi Hivatal vezetője minderre azzal reagált, nem helyes, ha az állam egyes intézményei büntetőfeljelentéseken keresztül kommunikálnak egymással. Ez ugyanis megrendíti az ország intézményeibe vetett bizalmat. „Nem gondolom, hogy a miniszter úr lépése megnyugtatja és tisztábbá teszi a helyzetet” – fogalmazott Dlugošová. Majd arról is beszélt, a hivatalának nem az a célja, hogy bárkit eltávolíthatatlanná tegyen a munkahelyén, írta a Denník N.

Peter Kubina, a Čurilla-csoport ügyvédje pedig úgy nyilatkozott, a miniszter feljelentése jogi nonszensz. Szerinte Šutaj Eštok így próbál nyomást gyakorolni azokra a független intézményekre, amelyek feladata a jogok védelme. Kubina arra emlékeztetett, a tárcavezető bármikor menesztheti a kéréses nyomozókat, ha ennek alátámasztására jogos indokokat tud felmutatni a Bejelentővédelmi Hivatal előtt. Majd rámutatott, a miniszter meg sem próbálkozott azzal, hogy a hivatal előtt igazolja, az érintett személyek eltávolítása törvényes, nem küldött az intézménynek a védett státusz megvonására irányuló kérelmet. Az ügyvéd szerint mindezt nem lehet máshogy értelmezni, minthogy a miniszter lényegében beismerte, bosszút akar állni, azért próbálja eltávolítani a nyomozókat, mert azok visszaélésekre mutattak rá. A Čurilla-csoport olyan ügyek felgöngyölítésén dolgozott, amelyek a Robert Fico miniszterelnök által irányított Smer vezetését is érintik.

A Speciális Ügyészséget vezető Daniel Lipšic hétfőn délután sajtótájékoztatót hívott össze az ügyben, ahol elmondta, a Čurilláék védettségét jóváhagyó ügyészeknek gyakorlatilag nem is volt lehetősége másként dönteni. Ezt egy olyan törvény írja elő, amit az előző Smer-kormány idején fogadtak el. Lipšic szerint nem állja meg a helyét az az érvelés, mi szerint a Čurilla-csoport azért nem kaphatott volna védelmet, mert olyan ügyek kapcsán mutattak rá visszaélésekre, amelyekben ők is hivatottak voltak eljárni. A Speciális Ügyészség vezetője rámutatott, más esetben is megesett már, hogy egy rendőr olyan ügyben kapott védelmet, amit ő maga is jogosult volt kivizsgálni.

A Čurilla-csoport tagjaival együtt a Bejelentővédelmi Hivatal hozzávetőlegesen húsz rendőrnek adott védett státuszt. A Čurilláékra vonatkozó döntés ügyészi jóváhagyásához egyébként hosszas indoklást is csatoltak, annak ellenére, hogy ezt a jogszabály nem írja elő. Ahogy arról beszámoltunk, a kérdéses csoportot Šutaj Eštok hivatalba lépése után néhány nappal menesztette. Kettőjük esetében azonban a bíróság a védettségre hivatkozva úgy döntött, vissza kell őket engedni a munkahelyükre. Maga Ján Čurilla azonban nem térhetett vissza, az ő esetében a bíró ezt nem engedte meg.