Manila azzal vádolta a kínai parti őrséget és a tengeri milíciát, hogy többször vízágyúkkal vették célba utánpótláshajóit, az egyiknek „súlyos kárt” okoztak, egy másikat pedig megrongáltak. Romeo Brawner, a Fülöp-szigeteki fegyveres erők vezérkari főnöke elmondta, hogy egy olyan hajó fedélzetén tartózkodott, amelyet vízágyúval vettek célba, és ütköztek vele.

„Ez súlyos eszkaláció a Kínai Népköztársaság ügynökei részéről” – jelentette ki Jonathan Malaya, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője egy sajtótájékoztatón, ahol a tisztségviselők képeket és videókat mutattak be a vízágyúzásról és az ütközésről.

Brawner a DZBB Fülöp-szigeteki rádióállomásnak nyilatkozva elmondta, hogy az incidensben nem esett baja, és nem hiszi, hogy Kínának tudomása volt jelenlétéről a hajó fedélzetén.

A Fülöp-szigetek diplomáciai úton tiltakozott, egyben bekérette Kína maniliai nagykövetét a történtek miatt, amelyek a külügyminisztérium egyik tisztségviselője szerint „veszélyt jelentenek a békére, rendre és biztonságra”.

Kína nem először vetett be vízágyúkat Fülöp-szigeteki hajók ellen, amelyek a Manila által a Dél-kínai-tengeren ellenőrzött területeken lévő csapatok utánpótlását végezték.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.