A szlovákiai cégeknek már eddig is gondot okozott a szakképzett munkaerő hiánya, a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatos szabályok változása azonban tovább rontott a helyzetükön. A leglátványosabb változás, hogy míg korábban csak két évvel a nyugdíjkorhatár előtt lehetett igényelni a korkedvezményes nyugdíjba vonulást, az idei évtől 40 ledolgozott év után vissza lehet vonulni. Nem kevésbé fontos tényezőnek számít azonban az is, hogy idén ez anyagilag is jobban megéri, az idei nyugdíjemeléseknek köszönhetően ugyanis a megítélt korkedvezményes nyugdíj átlagos összege látványosan megugrott. És persze az sem mellékes, hogy az idő előtti nyugdíjba vonulás miatt már nem faragnak le olyan nagy összeget a nyugdíjból, mint korábban. Mindezt figyelembe véve, azon sem csodálkozhatunk, hogy a Szociális Biztosító csak december első hetében 3952 korkedvezményes nyugdíjba vonulási kérelmet regisztrált, szemben az előző év azonos időszakának a 616 kérelmével. A Szociális Biztosító korábbi adatai szerint az idei év elejétől október végéig nagyjából 20 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, miközben az igénylők száma az év vége felé látványos ütemben nőtt.

Bajban a munkáltatók

A korkedvezményes nyugdíjasok számának a megugrása súlyos érvágást jelent az amúgy is akut munkaerőhiánnyal küzdő ágazatoknak, a korkedvezményes nyugdíjasok ugyanis nem dolgozhatnak.

„A vállalatok tömegesen veszítik el a tapasztalt munkavállalókat. A legnagyobb problémák az új év beköszöntével a busz- és vonatközlekedésben, valamint a pékségeknél várhatók”

– mondta el Rastislav Machunka, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) az alelnöke.

Hogy az egyes ágazatok között jelentős különbségek vannak, az több tényezővel is magyarázható. A teherszállítás például létfontosságú az ipar működéséhez: teherautók ezrei járják naponta az utakat, alkatrészeket és késztermékeket szállítva. A sofőrhiány ebben az ágazatban mégsem veszélyezteti a termelést, a szlovákiai fuvarozókat ugyanis könnyen le lehet cserélni ukránokra. A tömegközlekedés esetében azonban már nem ilyen egyszerű a helyzet. A cégek a városi vagy megyei önkormányzatokkal kötött szerződések alapján működnek, miközben gyakran önkormányzati tulajdonban levő cégekről van szó. A rugalmatlanabb működés miatt az alkalmazottak hiányát pedig ezek gyakran úgy oldják meg, hogy csökkentik a járatok számát.

Hasonló a helyzet a sütőiparban is, amely már régóta küzd a munkaerőhiánnyal. Ez utóbbi már a karácsonyi ünnepek előtt is gondot okozott a pékségeknek.

„A munkaerőhiány miatt egyes pékségek visszafogták a termelésüket, és leállították az új megrendelések felvételét”

– figyelmeztet Milan Lapšanský, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének (SZPCC) az igazgatótanácsi elnöke. Szerinte jövőre sem számíthatunk a helyzet látványos javulására, amit szélsőséges esetben a vásárlók is megérezhetnek.

Mi lehet a megoldás?

A munkaerőhiányt a Trend gazdasági hetilap elemzése szerint többféleképpen lehet kezelni. Az egyik ilyen megoldás a termelés fokozódó automatizálása lehet, ami lehetővé teszi, hogy kevesebb emberrel is több árut lehessen előállítani. Ennek a megoldásnak a hátránya a gépek magas költsége, ami általában több százezer euróra rúg. A cégek többségének így még mindig olcsóbb megoldásnak számít, ha gépek helyett inkább emberekkel végeztetik el a munkát. Egy 700 eurós bruttó minimálbérért dolgozó alkalmazott például idén 11 357 eurójába került a munkaadójának. A második lehetőség a munkaerőpiac megnyitása a külföldiek előtt. Ez esetben azonban gondot okozhat az elszállásolás, és az, hogy a külföldről érkezők általában nem tudnak szlovákul.

Korlátolt fizetésemelés

A munkaerőhiányt a cégek a kezdő fizetések növelésével is megpróbálhatják kezelni. Az új alkalmazottaknak fizetett több ezer eurós felvételi bónuszok már gyakoriak a járművezetői pozíciók esetében. Az ágazati szakszervezetek szerint azonban az alapbér még mindig alacsony, és csak egy erőteljes emeléssel lehetne megoldani a sofőrhiányt. A munkáltatók ráadásul csak egy bizonyos szintig emelhetik a béreket. A tömegközlekedés esetében például a döntő kritérium az önkormányzati vagy állami támogatás mértéke. Az önkormányzatok esetében a viteldíjak emelését eleve megnehezíti, hogy a képviselők ezzel elveszíthetik a választók kegyeit.

A teherfuvarozásban az árakat az ukrán versenytársak is befolyásolják. A szlovákiai fuvarozók emiatt nem emelhetik meg nagyobb mértékben az áraikat az ügyfeleik számára, és így arra sincs lehetőségük, hogy a jelenleginél vonzóbb fizetéseket ígérjenek az alkalmazottaiknak, hiszen azonnal egy ukrán cég lépne a helyükre. A pékségeknek ezzel szemben az üzletláncok nem teszik lehetővé, hogy drasztikusan megemeljék az áraikat. Az élelmiszerboltok ugyanis évek óta a pékáruk, különösen a kiflik alacsony áraival csalogatják magukhoz a vásárlókat. A fent említett okokból kifolyólag a vállalatoknak nem könnyű a munkaerőhiány problémáját a bérek látványosabb emelésével megoldani.

A szaktárca közbelép

A helyzet javítása érdekében a kormány módosíthatna a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatos szabályokon, hogy több embert tartson meg a munkapiacon, ennek is megvannak azonban a korlátai. A negyven évnyi munkaviszony utáni korai nyugdíjba vonulás lehetőségét például még a Heger-kormány munkaügyi minisztere, Milan Krajniak javaslatára építették be a szlovák alkotmányba, a Fico-kabinetnek pedig nincs elegendő képviselője a parlamentben ahhoz, hogy ezen változtasson.

„A legegyszerűbb megoldás így az lenne, ha a korkedvezményes nyugdíjasok a nyugdíj mellett dolgozhatnának, ami most nem lehetséges, hiszen ha munkát vállalnak, automatikusan elveszítik a nyugdíjra való jogosultságot”

– figyelmeztet Machunka.

Ennek a feltételnek az eltörlése azonban arra fogja késztetni azokat, akik a jó fizetés miatt jelenleg vonakodnak a korai nyugdíjba vonulástól, hogy ők is éljenek ezzel a lehetőséggel. A nyugdíjakra fordított amúgy is magas összeg az állam számára így még tovább nőne. A munkaügyi tárca szerint már dolgoznak ennek a bonyolult problémának a megoldásán, és a konkrét javaslatokkal jövő januárban szeretnének előrukkolni. (mi, trend.sk, TASR)