A lakszakállasi Mocsi Attila hosszabb ideje tagja a válogatott keretének. Hogyan látja az ő helyzetét a nemzeti csapatban?

Attila jó úton halad, keményen dolgozik. Most éppen sérüléssel bajlódik, így ki kellett hagynia mérkőzéseket, a legfontosabb, hogy felépüljön. Ha meghívok egy játékost, akkor előbb vagy utóbb ki fogom próbálni, figyeljük őt, folytatnia kell a munkát.

A játékosok minden alkalommal elmondják, nagyon várják a válogatott-összetartást, hiszen olyan, mintha egy család lennének. Mi ennek a csapatszellemnek a titka?

Próbálunk különböző elképzeléseket megosztani a srácokkal a csapatépítést illetően. Ők nagyon jól megértik, amit szeretnénk, befogadják az ötleteinket, és részt vesznek a csapatépítésben. A pályán kívül és a pályán is ez a legfontosabb.

Önre mint vezetőedzőre néhányan apaként tekintenek, de egy-egy edzésen készült, vagy a meccsek közötti felvételt látva sokszor úgy tűnik, hogy inkább a játékosok jó barátja lenne. Hogy látja a csapat és az ön kapcsolatát?

Úgy gondolom, hogy egy jó, bizalmi kapcsolat van köztem és a válogatottban lévők között. De mindannyian tudják, hogy van egy szint, amit nem léphetnek át, hiszen tisztelettel vannak felém és tudják, hogy vannak szabályok. Eltérő szabályrendszereink vannak, hiszen különböző szerepköreink vannak a válogatottnál, de mindannyian egy célért dolgozunk. Tiszteljük egymást és segítünk egymásnak. Ezek pontosan olyan dolgok, amik egy családban is megtörténnek. Ha apa vagy, szereted a fiaidat, és ők tudják, hogy mi az a pont, ameddig barátként viselkedhetnek veled, és mi az a helyzet, amikor már szülőként néznek rád.

A 2023-as évben meg tud fogalmazni egy kulcspillanatot vagy mérkőzést, amely a siker útjára vitte a válogatottat?

A kulcs az volt, amikor győzni tudtunk Belgrádban. Ezt követően voltak szenvedős pillanatok, de már hittünk abban, hogy képesek vagyunk túljutni ezen a csoporton. A hazai győzelem után pedig már arról kezdtünk gondolkodni, hogy az első helyet is meg tudjuk szerzeni.

Rendszeresen láthatjuk önt a MOL Arénában a távozása óta is. Mit üzenne a DAC szurkolóinak?

Minden alkalom, amikor Dunaszerdahelyre érkezem, egy ünnep a számomra. Nagyra értékelem az ottani közösséget, nagyon szeretem azt a stadiont és azt a hangulatot, amit ott átélhetünk. Az első ottani meccsemtől az utolsóig nagyon érzelmes percek voltak, amikor a szurkolók együtt énekelték a Nélküledet.

Ezért választotta ezen az estén is a „bevonuló zenéjének” a Nélküledet?

Igen, természetesen.