„Míg az elmúlt év első két hónapjában több mint 15 százalékos éves drágulást mértünk, az áremelkedés üteme decemberre 5,9 százalékra csökkent. Ilyen alacsony inflációra legutóbb 2021 decemberében volt példa” – mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az átlagárak azonban még a Statisztikai Hivatal által vizsgált összes ágazatban magasabbak az egy évvel korábbinál, az oktatás és az egészségügy pedig továbbra is két számjegyű drágulással zárta az évet.

Élelmiszer és rezsi

A lakossági kiadások legnagyobb részét továbbra is az élelmiszerekre és a rezsiköltségekre fordított összeg teszi ki, a háztartások így ezek ármozgásaira a legérzékenyebbek.

„A jó hír, hogy ezek esetében is látványos javulásról számolhatunk be. Míg az elmúlt év elején az élelmiszerárak még 29 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest, decemberre 6,3 százalékra csökkent a drágulásuk üteme”

– tette hozzá Morháčová. Az egyes élelmiszerek között azonban látványos különbségek vannak. A kenyér, a gabonafélék, a zöldségek, a cukor és az édességek esetében még mindig két számjegyű drágulást mértek, ezzel szemben a tejért, sajtért és tojásért már 1,3, az étolajokért és zsírokért pedig 8,5 százalékkal kevesebbet fizettek a fogyasztók, mint egy évvel korábban.

Decemberben már a lakhatási költségek is csupán 4,6 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest, ami 2021 vége óta a legalacsonyabb ilyen adat. Morháčová szerint az elmúlt években most először fordult elő, hogy a szilárd tüzelőanyagok ára 2 százalékkal csökkent, és enyhe visszaesést mértek a lakások bérleti díjainak az esetében is. A fogyasztók ráadásul az üzemanyagért is 1,4%-kal kevesebbet fizettek az egy évvel korábbihoz képest.

A 4. legrosszabb adat

A magas év eleji drágulás miatt azonban az egész éves átlagos infláció tavaly a Statisztikai Hivatal számításai szerint elérte a 10,5 százalékot, ami Szlovákia 31 éves történetének a negyedik legnagyobb éves drágulása.

„Ez ugyan már jobb adat, mint a 2022-ben mért 12,8 százalékos drágulás, azonban még messze vagyunk a 2020-as 1,9 százalékos inflációtól, és akkor még nem beszéltünk a 2014 és 2016 közötti időszakról, amikor csökkent az átlagos árszint”

– mondta el Morháčová.

Lassú javulás

Mire számíthatunk az elkövetkező hónapokban? Az elemzők szerint az élelmiszerárak idén is gyorsabban nőnek majd az átlagos inflációnál, és a szolgáltatások esetében is érezhetőbb nyomással számolhatunk. „A szolgáltatások drágulására nemcsak a nyersanyagárak korábbi emelkedése hat, hanem az alkalmazottak magasabb bérigényei is, amit a fogyasztók is megérezhetnek” – mondta el Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője.

Mindezek ellenére idén az infláció ütemének a további csökkenése várható.

„A jelenlegi információink alapján az áruk és szolgáltatások idén éves szinten nagyjából 3 százalékkal drágulhatnak, és az alacsonyabb inflációt már a fizetéseinken is megérezzük. Míg az inflációt is figyelembe vevő reálbérek az elmúlt két évben csökkentek, idén már fordulhat a kocka, vagyis a fizetéseinkből várhatóan többet engedhetünk meg magunknak, mint tavaly”

– állítja Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.

Horňák azonban arra is figyelmeztet, hogy bár az elmúlt hónapokban látványosan csökkent az infláció üteme, még mindig nem vagyunk túl a nehezén. „Az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs célja feletti egy-két százalékos sáv jelenti majd a legnagyobb kihívást, különösen a nyersanyagpiacok kiszámíthatatlansága és a bérinflációs nyomás miatt” – véli a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője, aki Sadovskával ellentétben az idei évre 4 százalékos inflációt jósol.