A javaslatról január 8-án kezdtek tárgyalni, főleg ellenzéki képviselők szólaltak fel a vitában. A módosítással megszűnne a Különleges Ügyészség (ÚŠP), a folyamatban levő ügyek átkerülnének a kerületi ügyészségekhez.

A módosítás lehetővé tenné több individuális büntetés kiszabását, „elsősorban a büntetési tétel alsó és felső határa közti tartomány bővítésével, az alternatív büntetések kiszabási lehetőségének bővítésével, figyelembe véve a bűncselekmény elkövetésének körülményeit és az elkövető helyzetét”.

A módosítás célja, hogy a bíróságok gyakrabban szabhassanak ki pénzbüntetést és rendelhessenek el házi őrizetet, súlyosabb büntetés kiszabása helyett. A javaslat emellett enyhítené egyes bűncselekmények szankcionálását, attól függően, hogy mekkora veszélyt jelentenek a társadalomra.

A kormánypárti képviselők megszavazták, hogy első olvasatban maximum 20 órán át tarthat a Btk. módosításáról szóló parlamenti vita. Az ügyrendi javaslatot 77 kormánypárti képviselő támogatta, az ellenzék nem jelentkezett be a szavazáskor.

A javaslat megszavazását követően „szégyen” bekiabálások hangzottak el az ellenzéki sorokból, a döntést a véleménynyilvánítás korlátozásának tartják. Peter Pellegrini (Hlas) házelnök ezt követően arra emlékeztetett, hogy már a javaslat gyorsított eljárásban való megvitatásáról szóló vitában 100 felszólalás hangzott el, amelyekre összesen 2667 hozzászólással reagáltak a képviselők. „Csak hogy világos legyen, mennyire terjedelmes volt az eddigi vita” – fűzte hozzá megjegyzéséhez Pellegrini.

Több ellenzéki képviselő azt kifogásolta, hogy a házelnök nem szavaztatott az ügyrendi javaslatáról. A házelnök erre úgy reagált, hogy néhány javaslat nem felelt meg az ügyrendi javaslat feltételeinek, a többiről pedig nem lehetett szavazni, mert éppen határozatképtelen volt a parlament. Zuzana Mesterová (PS) ezért a házszabály értelmezését kérte az ügyrendi javaslatokkal kapcsolatban, aminek elkészítésére Pellegrini ígéretet tett.

Vladimíra Marcinková és Mária Kolíková (mindketten SaS) is arra figyelmeztetett, hogy a parlamentben olyan képviselők is vannak, akik ellen büntetőeljárás folyik, ezért nyilvánvaló összeférhetetlenség, ha ők is szavaznak a Btk. módosításáról. Figyelmeztettek, hogy az összeférhetetlenség már a gyorsított eljárásról szóló szavazáskor is fennállt.