A Focus közvélemény-kutató ügynökség a Markíza hírtelevízió számára készített kutatásában a Magyar Szövetségre szavazó válaszadók és a magyar nemzetiségű válaszadók preferenciáit is mérték. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat tartalmazhat pontatlanságokat, hiszen összesen 84 magyar nemzetiségű személy képezte részét az ügynökség reprezentatív, ezres mintájának, de a Focus a nagy közvélemény-kutató cégek közül viszonylag pontosan méri a kisebbségi vonatkozású adatokat.

A Focus számai azt mutatják, hogy a közösség körében már a választások első körében sem a Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián a legnépszerűbb jelölt, hanem Peter Pellegrini, a Hlas elnöke. Az összes magyar nemzetiségű szavazó 25,8 százaléka Pellegrinit, 13,9 százaléka Forrót támogatja, majd Ivan Korčok (8,5) és Štefan Harabin (8,0) következik. A Magyar Szövetség biztos szavazóinak körében az arány már némileg kedvezőbb Forróra nézve – a pártelnökre a Szövetség-szimpatizánsok 34,3 százaléka szavazna Pellegrini (28,6), valamint Korčok és Harabin (egyaránt 5,7) előtt. Pellegrini nagyobb népszerűsége megmutatkozik a második fordulóban előrejelzett adatokban is, a kormánykoalíciós párt vezetője 47-15 arányban nyerne a magyar lakosság körében. Ha az ingadozó és távolmaradó szavazókat nem vesszük figyelembe, négyből három magyar nemzetiségű választónak szimpatikusabb Pellegrini a második körben, mint az ellenzéki pártok által támogatott Korčok.

A magyarok szokatlanul választanának

A szlovákiai elnökválasztások történetében két alkalommal indult magyar nemzetiségű jelölt. A 2014-es választás első körében Bárdos Gyula a szavazatok 5,1 százalékát szerezte meg, a két nagy déli, magyarok lakta járásban, Dunaszerdahelyen és Komáromban az összes jelölt közül a legjobban szerepelt. Öt évvel később Bugár Bélát 3,1 százalék választotta. Forró Krisztián támogatottságát az előzetes felmérések a teljes lakosság körében 1,9 – 2,4 százalék köré becsülik.

Amennyiben Pellegrini valóban a legtöbb magyar szavazatot kapja, az szokatlan jelenségre mutat rá, mivel a szlovákiai magyar közösség a korábbi elnökválasztásokon liberális-jobboldali jelöltekre szavazott. A 2019-es választáson a most nem induló Zuzana Čaputová országosan is a legjobb eredményét érte el a Dunaszerdahelyi járásban, ahol 84-16 arányban győzte le Maroš Šefčovičot (Smer). Čaputová Komáromban 72, Rozsnyón 64 százalékos eredménnyel győzött a második fordulóban, Šefčovič a magyarok lakta régiók közül egyedül a Tőketerebesi járásban győzött 50,5-49,5 százalékos arányban, valószínűsíthetően a szlovák szavazatok miatt. Čaputová déli régiókban jelentkező népszerűségét mutatja, hogy a liberális jelölt a magyar indulót, Bugár Bélát Dunaszerdahelyen 54-25 arányban győzte le – az első fordulóban.

Korábban a jobboldal volt a favorit

Öt évvel korábban a függetlenként, de Robert Fico ellenében induló Andrej Kiska söpörte be a magyar szavazatokat. Míg a választások első körében Bárdos Gyula jól szerepelt a déli, magyarok lakta járásokban és négy járásban is a legnépszerűbbnek bizonyult, a második körben, amely Kiska-Fico küzdelmet hozott, a magyar választók egyértelműen Kiska mellett foglaltak állást. A későbbi államfő Dunaszerdahelyen 93-7 arányban, Komáromban pedig 86-13-ra verte Ficót és az összes déli járásban kiugróan jobban szerepelt a jelenlegi miniszterelnöknél.

A magyarok lakta járások a korábbi három választáson is eltérően szavaztak a szlovák többséghez képest. A magyar lakosság körében 2009-ben Iveta Radičová egyértelmű győzelmet aratott Ivan Gašparovič felett, 2004-ben a második fordulóban viszont Gašparovič hozta a déli járásokat, igaz, ellenfele a kisebbség körében kiugróan népszerűtlen Vladimír Mečiar volt. Az ország történetének első közvetlen elnökválasztásán, 1999-ben a déli járások döntő többségben Rudolf Schusterre szavaztak Mečiarral szemben.

A magyar szavazatok hozzájárultak Zuzana Čaputová megválasztásához és szerepük lesz a 2024-es elnökválasztás kimenetelére is. Különösen annak a fényében, hogy az első fordulóban fej-fej mellett mért Pellegrini és Korčok között a második körben legfeljebb tíz százalékos különbséget jeleznek előre a közvélemény-kutatók. A Focus felmérése szerint Pellegrinit segíti, hogy szavazókat szerezhet az Andrej Danko és Štefan Harabin mögé felsorakozó SNS-szimpatizánsok köréből, míg a kereszténydemokrata KDH választóinak egy része inkább távolmarad a második körtől, semmint a túlságosan liberálisnak tartott Ivan Korčokra szavazzon. Forró Krisztián a támogatói aláírások leadása idején kijelentette, az első forduló eredménye arról is határoz majd, hogy a magyar közösség milyen súllyal tud beleszólni a második fordulóba. Tekintve, hogy Forró és Fico között zajlottak már egyeztetések, valószínű, hogy Pellegrini is nyitott lenne a magyar jelölt meghallgatására – viszont kérdéses, hogy hajlandó-e bármit is ígérni a nemzetiségi jogok területén a támogatásért cserébe.

Korčok, aki külügyminiszterként több alkalommal is konfliktusba került a magyar kormánnyal, a PS és az SaS pedig biztosan támogatja, szintén számít a kisebbségi szavazatokra. Állítja, hogy a Magyarországtól való elhatárolódása nem vonatkozik a magyar kisebbségre, közvetett módon viszont állást foglalt a nacionalizmus ellen és Forró jelöltségét is bírálta. És bár mint említettük, a szlovákiai magyar szavazók a múltban liberális-jobboldali jelöltekre szavaztak, korábban arra is akadt példa, hogy elutasítják a jobboldali pártok konszenzusa nyomán induló politikusokat. Példának okáért 2004-ben Dél-Szlovákiában sem volt egyértelmű konszenzus Eduard Kukan támogatása mögött, így került Vladimír Mečiar mellett Ivan Gašparovič a második fordulóba, 2014-ben pedig a déli régiók is egyöntetűen elutasították a jobboldali ellenzék közös jelöltjét, Pavol Hrušovskýt.

A mozgósítás lesz a fontos

Martin Slosiarik, a Focus igazgatója lapunk kérdésére elmondta, kérdéses, hogy Pellegrini növekvő népszerűsége egy hosszabb távú folyamat végeredménye, vagy a Hlas elnökének magasabb személyes elfogadottságát mutatja a szlovákiai magyarok körében. Slosiarik elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar nemzetiségű választók nagyobb mértékben fogadják el a Smert és a Hlast, amiben szerepe lehet Robert Fico és Orbán Viktor pozitív kapcsolatának. A szakember úgy gondolja, hogy Forró végeredményben jobban szerepelhet a kutatásban jelzettnél. Véleménye szerint a magyar jelölt számára az öt százalékos eredmény elérése jelentene egyértelmű sikert, a legnagyobb kihívást pedig a választói mobilizálása jelenti majd a számára.