A Transparency elemzése szerint, amelyben a világ 180 államát vizsgáltak, a legkevésbé korrupt ország Dánia. A második helyezett Finnország, a harmadik Új-Zéland. Érdekesség, hogy Dánián kívül, ami az egy évvel korábbi eredményéhez képest javítani is tudott az átlagán, az első tíz helyezést elérő országok mindegyikében romlott a korrupciós helyzet. A 180. helyen a lényegében a polgárháborús állapotok és terrorszervezetek által uralt Szomália helyezkedik el, míg a 179-ediken a szintén háborús konfliktus által sújtott Szíria található.

Szlovákia értékelése

Szlovákia a 2022-es évre vonatkozó lista 49. helyén van, ami azt is jelenti, hogy a 2021-es rangsorhoz képest hét helyet ugrott előre. Akkor még az 56-ik volt. A Transparency International Slovensko (TIS) a pozsonyi sajtótájékoztatóján azonban arra figyelmeztet, a valódi javulás ettől jóval kisebb, hiszen az értékelés során elért pontszámok tekintetében Szlovákia a 2021-es 52 pontról, 2022-ben csak 53 pontra javította az eredményét. Az előrelépés inkább annak köszönhető, hogy a konkurens államok rontottak.

A nemzetközi szervezet a 180 országot egy 0-tól 100-ig terjedő korrupciós skálán rangsorolja, a 100 jelöli a legkisebb, a 0 pedig a legnagyobb mértékű korrupciót. Az 1995 óta mért korrupcióérzékelési indexet 13 különböző felmérés segítségével számolják ki évről évre, a kutatásba szakértőket és üzletembereket is bevonnak, hogy minél pontosabb képet kaphassanak arról, hogy az adott országban milyen mértékben van jelen a korrupció az állami intézményi rendszerben, a közszférában, a gazdaságban és az egész társadalomban.

Szlovákia esetében a 49. helyet érő 53 pont 2012 óta a legjobb eredmény. Az ország így is elmarad az Európai Unió 64 pontos átlagától. A TIS szerint a kormány programjának ide vonatkozó részéről, amely kiemelt témaként kezelte a korrupció elleni harcot, elmondható, hogy 50 százalékban teljesült. „Tekintettel arra, hogy a nemrég megvonták a bizalmat a kormánytól, és előre hozott választás következik, további előrelépés nem valószínűsíthető” – közölte a szervezet.

Korrupciós helyzet itthon

A TIS szerint a szlovákiai javulásban a rendőrségnek és az ügyészségnek azon törekvései tükröződnek, amelyeket a korrupció és a hatalommal való visszaélés feltárására fejtenek ki. Megemlítik azonban, minderre kedvezőtlenül hat, hogy Maroš Žilinka főügyész a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusára hivatkozva megsemmisített több prominens személy ellen folytatott büntetőeljárást. A civil szervezet többek között Jaroslav Haščák, a Penta korábbi vezetőjének, Robert Fico, a Smer elnökének, Robert Kaliňák korábbi smeres belügyminiszternek az ügyét említi. Arra emlékeztetnek, a kérdéses paragrafust Zuzana Čaputová államfő is bírálta, mivel túlzott mértékben avatkozik be a bírói hatalom függetlenségébe.

A Főügyészség adatai szerint 2021-ben több mint 250 korrupciós ügyet vizsgáltak, 2022-ben 168-at, ahogy 40 százalékkal csökkent a korrupcióval vádolt személyek száma is. Ugyanakkor növekedett az 5000 euró feletti korrupcióért elítélt elkövetők száma. Kiemelik Dušan Kováčik korábbi speciális ügyész esetét, akit kenőpénz elfogadásáért jogerősen ítéltek letöltendő börtönbüntetésre. A TIS a kormány kudarcaként ítéli meg, hogy nem sikerült végrehajtani az ügyészség reformját és megerősíteni a rendőrség belső ellenőrzésének függetlenségét. Ugyanakkor pozitívan értékelik, hogy létrejött a korrupciót bejelentő személyeket védő hivatal, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, illetve hogy a közintézmények vezetőit nagyobb arányban választották ki transzparens módon. A közmédia vezetőjének, Ľuboš Machajnak a kiválasztását azonban kritizálták, hiszen ebben a folyamatban csak egy szakmai bizottság vett részt. Ugyancsak bírálatként fogalmazták meg, hogy nem születtek meg azok a törvények, amelyek a vagyonosodás igazolását szabályozták volna újra, vagy a köztisztviselők vagyoni felelősségét rögzítették volna. A TIS szerint a bűnüldöző szervek ezzel együtt is jól tudtak élni az utóbbi időszakban elnyert függetlenségükkel, amit azonban hátráltattak a kormány körüli politikai konfliktusok. Az előre hozott választás kapcsán pedig annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy az eddig elért előrelépés elveszhet.

Kevesebb kicsi

Michal Piško, a TIS igazgatója a pozsonyi sajtótájékoztatón arról beszélt, a Focus közvélemény-kutató ügynökség által végzett felmérés szerint Szlovákiában egyre csökken azoknak a száma, akik ún. apró korrupcióval találkoznak. Ez elsősorban a 20 euró körüli kenőpénzt, vagy valamilyen nem készpénz jellegű juttatást, tárgyi „ajándékot” jelent. A kilencvenes évek végén még a megkérdezettek több mint 40 százaléka találkozott ezzel a jelenséggel, ma már csak alig több mint 10 százaléka. Sok esetben az iskolában, jármű műszaki vizsgáztatásánál, járművezetői vizsgán, orvosnál adott kenőpénzről, tárgyi adományról van szó. A hatóságok által vizsgált ügyek között is többségében ezek szerepelnek. Piško elmondta, becslésük szerint a korrupciónak a társadalmi költsége Szlovákiában évente akár egymilliárd euró is lehet. Rámutatott, az uniós helyreállítási alapból ennyi pénzt kap az ország két csúcskórház felépítésére.

Ján Ivančík, a TIS jogásza a sajtótájékoztatón pedig arról beszélt, az utóbbi időszakban jelentős növekedést tapasztaltak az 5000 euró feletti kenőpénzekről szóló ügyek számában. A 2017–2019-es időszakhoz képest 2019–2022 között több mint megháromszorozódtak a hatóságok által vizsgált ilyen ügyek. Ezzel együtt is igaz, hogy 2022-ben a hatóságok által felderített korrupciós esetek legnagyobb része a klasszikus kenőpénz adása (180 eset) és elfogadása (42 eset) volt. További 20-20 közvetett korrupciós és választási korrupciós ügyet is vizsgáltak a bűn-üldöző szervek, de 8 esetben sportkorrupció ügyében is nyomoztak. Az utóbbi esetben elsősorban labdarúgó-egyesületek érintettek.

A jogász szerint az igazságszolgáltatás rendkívül aránytalanul kezeli a korrupció jelenségét. „Láttunk olyan esetet, amikor valaki egy láda retekkel, valamint egy üveg borral korrumpált, és többéves letöltendő börtönre ítélték, míg egy olyan személy, aki több tízezer eurós kenőpénzt kért, csak feltételes szabadságvesztést kapott” – mutatott rá Ivančík.

Magyarország korrupt

A szomszédos államok közül Szlovákiánál jobb értékelést kapott Csehország, amely 56 pontjával a 41. helyet szerezte meg, de Lengyelország is, amely ugyan rontott az eredményén, de 55 ponttal még mindig a 45. helyen van. Ausztria, bár jelentősen rontott, 71 ponttal a 22. helyen áll. A háború sújtotta Ukrajna viszont nem szerepelt túl jól, 33 ponttal a világranglista 116. helyén végzett.

A civil szervezet elemzésében Magyarország 42 pontot kapott, ami a világranglistán a 77. helyre volt elég. Az állam hat országgal osztozik ezen a helyezésen: Burkina Faso, Kuvait, a Salamon-szigetek, Kelet-Timor, Trinidad és Tobago, valamint Vietnám szintén 42 pontot kapott a 100-ból. Ezzel Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országának számít, jobb eredményt ért el például Bulgária (43 pont, 72. hely), Románia (46 pont, 63. hely) és Horvátország (50 pont 57. hely) is. Magyarország a 2021-es értékeléséhez képest egy pontot rontott, amivel tavalyelőtt és tavaly is meghaladta a negatív rekordját.

Bővebb tájékoztatást egyelőre nem adtak.