Az intézkedés február elsején megjelent a kormány által elfogadott 2024-re vonatkozó törvényalkotási tervben, miközben a lépést megelőzően szóban Martina Šimkovičová miniszter és Robert Fico miniszterelnök is jelezte többek között Forró Krisztiánnak, a Magyar Szövetség elnökének és Horony Ákos kisebbségi ügyekért felelős kormánybiztosnak, hogy megváltoztatják a kormányprogramban szereplő célkitűzést. Az emberi jogi és kisebbségi tanács tagjai szintén hasonló jelzéseket kaptak egy nappal a törvényalkotási terv megszületése előtt, a KKA megszüntetése ellen tiltakozó két petíció kezdeményezői azonban hetekkel korábban eredménytelenül tárgyaltak az ügy kapcsán. A több mint 180 ezer aláírást gyűjtő, Šimkovičová ellen indított internetes kezdeményezésben kifogásolt intézkedések között szintén szerepelt az alapok összevonása. A kulturális tárca eredetileg augusztusra vállalt kötelezettséget a közös, több terület kulturális támogatását felügyelő szervezet kidolgozására.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a minisztérium tervez-e szerkezeti változásokat a KKA működtetésében. Az Állami Számvevőszék közleménye szerint a hivatal illetékesei 2021 és 2023 között vizsgálják át a három érintett alap gazdálkodását és elemzik az alapok működésében tapasztalható esetleges visszásságokat. A jövőben módosítják az állami támogatások merítéséhez szükséges szabályokat, a parlamentben már benyújtottak egy hasonló tartalmú törvénytervezetet, melyről egyelőre nem szavaztak. A Kisebbségi Kulturális Alap kapcsán külön kritika a támogatások elosztása kapcsán nem fogalmazódott meg, a pályázó szervezetek részéről azonban gyakran kifogásolják az adminsztratív terheket és a késve kiírt, illetve elbírált pályázatokat.