Az Európai Bizottság álláspontja szerint a magyar szuverenitásvédelmi törvény egyes rendelkezései ellentétesek az uniós joggal, ezért megindították az ilyen esetekben alkalmazható kötelezettségszegési eljárást.

A hivatalos indoklás szerint a magyar jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, például

a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot
a személyes adatok védelméhez való jogot
a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát
az egyesülés szabadságát
a hatékony jogorvoslathoz, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot
az önvádra kötelezés tilalmát
az ügyvédi titoktartási kötelezettséget
a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket és számos, a belső piac tekintetében alkalmazandó szabályt

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre. Amennyiben ez a válasz nem kielégítő, úgy az eljárást a következő szakaszba léptetik. Végső soron a jogvitában az Európai Bíróság dönthet.

(RTL)