Délelőtt 9.00-tól hozzávetőlegesen 14.00-ig tartott a Komárom környéki gazdák vonulása Komáromon keresztül. Miután nyugati és keleti irányból a Kossuth térnél találkozott a mintegy 80 traktort jelentő két menetoszlop, a komáromi erőd gyűjtőparkolója felé vették az irányt. Az itteni demonstráció és az elhangzott beszédek után közösen elvonultak a város nyugati határáig, majd innen ki-ki hazatért a telephelyére. Az akció a nap folyamán folyamatosan fennakadásokat okozott a kormáromi közlekedésben, ám komolyabb ellentétekre a sofőrök és gazdák között nem került sor.

A tiltakozást a Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara komáromi szervezete, valamint a Szlovák Agrárkamara szervezte. Előbbi elnöke, Pastorek Sándor hosszú felszólalást tartott az erőd falainak tövében. Először az irreális, nem betartható zöld megállapodásról beszélt. „Mi nem azt állítjuk, hogy nem akarunk zöld egyezményt Európában“ – szögezte le, ill. többször is beszélt arról, hogy szükség van a természetvédelemre. Hangsúlyozta, a klímaváltozás jelentette kihívásokat nem vonják kétségbe, sem azt, hogy emiatt lépésekre van szükség. „Amikor gyerek voltam, Komáromban térdig jártunk a hóban. Ma, ha havat akarunk látni, el kell mennünk a Tátrába“ – tette hozzá, nyomatékosítván a gazdák jószándékát. Mint mondta, a zöld megállapodásnak elfogadhatónak kell lennie a mezőgazdászok számára is, ill. úgy kell azt kialakítani, hogy egyenlő terhet rójon az EU tagállamaira. Ha ez nem így lesz, úgy a szlovákiai gazdák továbbra sem kerülnek egyenlő versenyhelyzetbe nyugat-európai társaikkal. Pastorek figyelmeztetett: és ez csak Európára vonatkozik, hasonló megszorításokkal nem kell szembenézniük a kínai vagy amerikai termelőknek, ami szintjén rontja a versenyhelyzetet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg nyugaton egy sor támogatást megkapnak a termelők, addig Szlovákiában ez nem így van.

A regionális kamara elnöke a második fő problémának a bürokráciát látja, amely egyre inkább aránytalan terhet ró a gazdákra. A harmadik aktuális problémaként az ukrajnai importot jelölte meg. Hozzáfűzte, értik az ukrajnai helyzet komolyságát, de az nem jelentheti azt, hogy az onnan származó mezőgazdasági termények ellenőrzés nélkül áramolhatnak be Szlovákiába, valamint az Európai Unióba. Emellett kétségbe vonta a Dél-Amerikából behozott hústermékek minőségét is. Mindezekkel szemben az önellátás fontosságát hangsúlyozta.

Lelkes Péter, a regionális kamara alelnöke a felvetett témákhoz hozzáfűzve elmondta, 2023 egyfajta „próbaév“ volt, amely során megmutatkozott, hogy a hivatalnokok által az íróasztaloknál kigondolt lépések, hogyan fognak működni a valóságban, s mit válaszol erre a gazdatársadalom. Nyomatékosította, hogy Európa-szerte az utcákon vannak a termelők.

Lelkes arról is beszélt, hogy a Csallóközben a termőterületek 5-7%-án nem lehet termelni, mert az illetékes szervek szerint ez kedvez a természetnek. Ide tartoznak a biolegelők is, ahol nem lehet akármikor kaszálni, és minden más intézkedés. Ezek aztán olyan egér- és rovarfajok elszaporodásához vezetnek, amelyek a termést pusztítják.

A Szlovák Agrárkamara részéről végül Ollári Adrianna szólalt be, újabb érveket sorakoztatva fel a már elhangzott témák mellett. „Kérjük Richard Takáč mezőgazdasági miniszterünket, hogy lehetőségei szerint gyorsítsa fel az ellenőrzéseket azon gazdálkodók körében, akik a mai napig nem kaptak semmilyen támogatást. Elsősorban a közép- és kisgazdák küzdenek egzisztenciális problémákkal“ – hangsúlyozta.