A 2022-es adatokat rögzítő jelentés szerint a legtöbb, mintegy 213 700 állampolgárságot Olaszország, majd Spanyolország (181 800) és Németország (166 600) adta.

A kérvényezők legtöbbje (87 százalék) unión kívüli ország állampolgára volt, és 12 százalék volt azok aránya, akik uniós állampolgárként folyamodtak egy másik tagállam állampolgárságáért.

A jelentésből kiderült, hogy 2022-ben – a megelőző évekkel megegyezően – a marokkóiak alkották az uniós állampolgárságot szerzők legnagyobb csoportját. Tavalyelőtt 112 700 marokkói kapott uniós állampolgárságot. A friss uniós állampolgárok második legnagyobb, 90 400-es csoportját a szíriaiak alkották, majd az albánok (50 300), akiket Törökország (29 700) és Ukrajna (29 300) állampolgárai követtek.

A teljes népességhez viszonyítva Svédország adta meg a legtöbb állampolgárságot, ahol ezer főre 8,8 új állampolgársági státusz jutott. Luxemburgban ez az arány 8,3, Belgiumban 4,2, Spanyolországban 3,8, Olaszországban 3,6 volt.

Két évvel ezelőtt Romániában jegyezték fel a legmagasabb honosítási arányt az uniós országok közül: 100 nem helyi állampolgárságú lakosra számítva 26,8 újonnan honosított állampolgár jutott. Ugyanez az arány Svédországban 10,6, Hollandiában 4,4, Olaszországban 4,2 volt. Magyarországon száz külföldi állampolgárságú lakosra 1,47 honosítás jutott. A legalacsonyabb honosítási arányt Lettországban és Észtországban (mindkettő 0,4), Ausztriában és Bulgáriában (mindkettő 0,7), valamint Máltán és Csehországban (mindkettő 0,8) jegyezték fel.

A jelentés Magyarországgal kapcsolatban azt közölte, hogy az állampolgárságot szerzők száma 2973 volt 2022-ben, amíg a megelőző évben 2511, 2020-ben pedig 2139 volt. Magyarországon az új állampolgárok többségét, mintegy 72 százalékát egy másik uniós tagállam állampolgárai alkották. A magyar állampolgárságot megszerző uniós polgárok legnagyobb számban románok (71 százalék) és szlovákok (21 százalék) voltak.