Galán Angéla 

televíziós újságíró, dokumentumfilm-készítő 

1. Tizenkét éven át voltam a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium, vagyis a Duna utca diákja. Gyerekkorom egyik meghatározó élménye ez, mindenféle értelemben. Gimnáziumi osztályfőnököm, Vojtek Sándor a legkreatívabb és legnyitottabb pedagógus volt, akivel valaha találkoztam. Abban hiszek, hogy szlovákiai magyarként úgy lehet teljes az identitásom, ha az anyanyelvemen tanulok. Aki magyar létére szlovák iskolába jár, egy magyarul (konyhanyelven) beszélő, ám a magyar irodalmi, történelmi és kulturális ismeretekkel kevéssé rendelkező emberré válhat. Az iskolának köszönhetően sok kifejezést már csak szlovákul ismer. Ez könnyen vezethet oda, hogy a gyerek egyik kultúrában sem lesz egészen otthon. 

2. A Szomszédaink, a magyarok című dokumentumfilm-sorozatban az egész Kárpát-medencét bejártuk, kisebbségi magyar iskolákban is forgattunk. Szlovákiához hasonlóan a többi országban sem idegen nyelvként tanítják az állam nyelvét: csak lefordítják a román, szerb, ukrán tankönyveket a magyar ajkú gyerekeknek. Érdemes arról beszélni, hogyan lehetne az államnyelv oktatását hatékonyabbá tenni a magyar iskolákban.

De ami fontos: minden nyelvi hátrány behozható a későbbiekben. Az összes pozsonyi osztálytársam tudott szlovák közegben érvényesülni felnőttként, még az is, aki kis faluból jött, és akkoriban még nem tudott jól szlovákul.

Azért, hogy egy gyerek hamarabb megtanulja a többség nyelvét, túl nagy árnak tűnik elengedni a mélyebb kapcsolódását az anyanyelvéhez és a kultúrájához. 

3. Vekerdy Tamás már a kilencvenes években leszögezte, hogy az anyanyelv biztos tudása az erőteljes és mélyreható gondolkodás kifejlődésének előfeltétele. És a stabil identitás alapfeltétele is, teszem hozzá. Egy magyar kisgyerek identitását a szlovák iskola ezzel szemben inkább csak összezavarja, és ez sok esetben az asszimilációhoz vezető legrövidebb út.

Novota János  

a DAC és a szlovák labdarúgó-válogatott egykori kapusa, jelenleg kapusedző 

1. A magyar iskola számomra azt is jelenti, hogy az anyanyelvemen tanulhattam, és nem vesztettem el ezt a nyelvet. Fontos volt az is, hogy a barátaim között, ismerős közegben nőhettem fel. 

2. Nem emlékszem olyanra, hogy valaha is éreztem volna a hátrányát. Nem a magyar iskolában tanultam meg szlovákul, hanem a későbbi csapataimban. Az a baj, hogy iskoláinkban anyanyelvként és nem idegen nyelvként oktatják a szlovákot a gyerekeknek. 

3. Ne féljenek magyar iskolába adni a gyereküket, mert fontos, hogy megmaradjon az identitása. De az is fontos, hogy megtanuljon szlovákul, ami segíti az érvényesülését. Fiaink esetében sem volt kérdés, hogy magyar iskolába járjanak, és örülök, hogy így döntöttünk.

Kadarkai Endre 

műsorvezető  

1. Mindent az anyanyelvemen tanultam. Párkányban nőttem fel, nem is volt kérdés, hogy magyar iskolába járjak, visszatekintve is magától értetődő. Elképzelni sem tudom, hogy milyen lett volna, ha nem Petőfiről, Adyról, Juhász Gyuláról vagy a magyar történelemről tanulok. 

2. Nem, soha. 18 éves korom óta Budapesten élek, és szentül hiszem, hogy a párkányi gimnázium tudásanyag tekintetében semmiben sem maradt el egy magyarországi iskolától. Nem gondoltam, hogy bármiben lemaradásom lenne az anyaországi társaimhoz képest. Megkaptunk mindent, ami a felvértezettséghez szükséges. Nagy hangsúlyt fektettek az irodalom és történelem oktatására. Kizárólag előnyöm származott abból, hogy anyanyelvi oktatásban részesültem. 

3. Ne hezitáljanak, magyar iskolába írassák a gyereküket! Ugyan nem vagyok pszichológus, de meggyőződésem, hogy identitászavart is képes előidézni egy gyerekben, ha az addig megszokottakhoz képest más nyelven és kultúrában kell megtanulnia írni, olvasni, közösségben létezni. Sok szülőnek lehet az elve, hogy az érvényesülés legbiztosabb útja az, ha valaki tökéletesen megtanulja az államnyelvet, és gyerekként szlovák közegben szocializálódik. Szerintem, ha valaki magyar iskolába jár, de hangsúlyt fektet arra, hogy elsajátítsa a szlovákot is, semmiről nem fog lemaradni emiatt. Nem tudok olyan esetről, hogy valakinél is komoly deficittel vagy érdeksérelemmel járt volna az, hogy hatéves kora óta magyarul tanult.

Bindics Zsolt 

vállalkozó, egy termelői csoportosulás elnöke

1. A magyar iskola lehetőséget ad a gondolati szabadságra, arra, hogy meg tudjam fogalmazni a kreatív elképzeléseimet. A gondolkodás folyamatában mindig megfogalmazunk dolgokat, és azzal, hogy a gyerek az anyanyelvén tanul, nem öli ki magából a gyermeki kreativitást. Nem vagyok szakember, de mégis azt gondolom, hogy ha az alaptudást anyanyelven szerzem meg, akkor ez sokkal mélyebb. A mélyebb tudásra könnyebb kreatív gondolatokat építeni. 

2. Két gyermekem is magyar nyelvű általános iskolába jár, szembesülök az oktatás mai napig jelenlévő hiányosságaival. Nem életszerű dolgokat tanítanak a gyerekeknek.

Itt lép be a szülői felelősségtudat, hogy tudatosítsuk, a szlovák nyelvoktatás nem elég ahhoz, hogy a szlovákiai magyarokból nyelvi szinten egyenértékű állampolgárok legyenek. 

3. Az anyanyelvi oktatás sokkal nagyobb lehetőségeket nyújt a gyerek alap kognitív fejlődése szempontjából. Legyen stratégiánk arra, hogy hogy tanítsuk meg a szlovák nyelvet a gyerekekkel. A szülőnek a gyerekkel együtt kell kiépíteni olyan programot, ahol a gyerek a szlovákot is megtanulja. Erre többféle lehetőség van, konverzáció, cserediákprogram és hasonlók.

Ódor Lajos 

korábbi miniszterelnök 

1. Az alapiskolát és a gimnáziumot is magyarul végeztem. A legfontosabb dolog, amit egy gimnázium adhat a diákoknak, az egy iránytű meg egy svájci bicska. Iránytű ahhoz, hogy merre is kellene elindulni az életben – nemcsak a pályaválasztásról van szó, hanem arról is, hogy milyen értékeket kell képviselni. A svájci bicska pedig azt jelenti, hogy a különböző problémák megoldására jobb különböző stratégiákat használni. Jó lenne, ha ezt minden iskola megadná a gyereknek, tanítási nyelvtől függetlenül.

Számomra előny volt az, hogy nemcsak jó iskolába jártam, hanem többfajta kultúrát, a magyart és a szlovákot is láttam.

Ez hasznos, ha valaki összetettebb személyiség szeretne lenni, és szeretné jobban megérteni, hogy mi folyik az országban.  

2. Eltelik egy kis idő, míg az ember elkezd folyékonyan beszélni szlovákul, de ez minden nyelvvel így van. Valamilyen passzív tudást felhalmozunk, de amíg aktívan nem beszélünk, addig nem tudunk olyan folyékonyan beszélni, mint azok, akik szlovákba jártak. 

3. A legfontosabb, hogy jó iskolát válasszanak, ahol többféle kultúrát és megközelítést láthat a gyerek, aki ezt később hasznosíthatja. Ne féljenek a magyar iskolától! A szakértői kormányban többen voltunk magyarok, a mi példánk is mutatja, hogy ez nem jelent hátrányt a gyerekek számára. Sőt, előnynek is számít, kicsit színesebben látják majd a világot.