Cameron, aki Londonban fogadta Beni Ganz izraeli tárca nélküli minisztert, volt kormányfőt, a jelenlegi háborús kabinet tagját, a megbeszélés utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott: Izrael, amely „megszálló hatalomként” van jelen a többségében palesztin lakosságú Gázai övezetben, jogilag köteles biztosítani, hogy a segélyszállítmányok eljussanak a civil lakossághoz.

A brit külügyminiszter szerint e jogi felelősség következményekkel jár, „például akkor, amikor mi itt az Egyesült Királyságban azt vizsgáljuk, hogy Izrael eleget tesz-e a nemzetközi humanitárius törvényeknek”.

David Cameron hangsúlyozta: a harcok azonnali humanitárius célú szüneteltetése mellett London szükségesnek tartja a segélyek elosztására szolgáló kapacitások bővítését a Gázai övezeten belül, a szárazföldi és a tengeri továbbítási útvonalak bővítését, valamint a Gázába beengedett humanitárius segítség formáinak kiterjesztését, beleértve az infrastruktúra helyreállításához szükséges, kritikus fontosságú eszközöket.

Nagy-Britannia nem érzékel javulást ebben az ügyben, és ezen változtatni kell – fogalmazott a brit külügyminiszter.

Cameron az izraeli miniszterrel tartott szerda esti megbeszélése előtt, a londoni parlament felső kamarájában, a Lordok Házában felszólalva kijelentette: Gázában most már éhínség és járványok fenyegetnek, és ebben a helyzetben „szükségképpen nagyon fogytán a türelem” Izraellel szemben.

A brit külügyminiszter felsőházi beszédében is megszálló hatalomnak nevezte Izraelt, és úgy fogalmazott, hogy „figyelmeztetések egész sorát kell intézni” az izraeli kormány címére.

Az izraeli hadműveletek előzményeként a Gázai övezetet uraló szélsőséges iszlamista szervezet, a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek. A Hamász fegyveresei Gázába hurcoltak 240 túszt, akiknek többsége még mindig fogságban van.