A jelenlévők megkoszorúzták Sidó Zoltán emléktábláját, amely a Csemadok-székház csarnokában van. 2014-ben Bárdos Gyula országos elnök javaslatára állították. Sidó Zoltán 1969-ben, harmincévesen került a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének élére, később a járási szervezetet irányította. 1981-től a Csemadok országos elnökeként, majd a szervezet főtitkáraként vált a hazai magyar kultúra és oktatási élet elkötelezett szervezőjévé és irányítójává.

Csemadokos pályafutását követően a többedmagával alapított Komáromi Városi Egyetem igazgatójaként működött, 1993-tól 1998-ig pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség elnökeként dolgozott. A Csemadok Érsekújvári Alapszervezetében végzett sokéves fáradhatatlan szervezőmunkájáért, gazdag publikációs tevékenységéért, társadalmi munkájáért és az érsekújvári polgárok kulturális életének gazdagításáért 60. születésnapja alkalmából Érsekújvárban Pro Urbe díjat kapott, 2008-ban neki ítélték a Pro Probitate – Helytállásért díjat. Úgy vélte, diktatúrával semmit sem lehet elérni. Tisztelni és becsülni kell egymás véleményét, mindent meg kell beszélni. És az a nehezebb munka, nagy harcos volt. A koszorúzáson jelen voltak a jeles személyiség családtagjai. Megkoszorúzták Záhorszky Elemér emléktábláját is, aki a Csemadok érsekújvári szervezetében vezetőségi tagként, kultúrfelelősként, a színjátszó csoport, valamint a nagy sikert arató zenés színpad elhivatott vezetőjeként vált ismerté. A rendezvényt a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének éneklőkórusa nyitotta meg a Szózattal, majd Sztruhár Diána, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmányának elnöke szólt az egybegyűltekhez. Bárdos Gyula a Csemadok országos elnöke beszédében hangsúlyozta, már március 20-án létrehozták Érsekújvárban a Csemadok alapszervezetét, amelynek élére Tatárik Emilt választották. A kulturális szervezet elnöke történelmi összefoglalóban mutatta be a Csemadok évtizedeit, forradalmi időszakát és az elnyomás idejét. „A Csemadok hitelét a becsületes tagok közösségformáló tevékenysége, józan ítélőképessége határozta meg. A szövetség iránti bizalom és támogatás megmaradt. Jó döntésnek bizonyult, hogy a szervezet nem alakult párttá. Komoly kihívást jelentett, hogy szinte gombamódra jöttek létre a különféle szervezetek, de ezt az időszakot is kiállta a Csemadok és a mai napig képes hatékonyan működni. Az új szervezetek létjogosultságát nem vonjuk kétségbe. Szövetségünk közösségi szolgálatát azonban mindig azok az aktív Csemadok tagok biztosították, akiknek kormányoktól függetlenül mindig fontos volt az anyanyelv és a hagyományok megtartása”.  Emőke és Szilva József alkotását a Csemadok jubileumának díjazottjai vehették át: Balajti Lajos, Tornalja, Bernáth Zoltán, Dunaszerdahely, Cseh Angéla, Jablonca, Duncsák Mária, Kassa, Erdélyi Júlia, Szenc, Fehér Sándor, Pográny, Galcsík Károly, Losonc, Bubenko György, Hím, Kazán József, Berencs, Lakatos Ferdinánd, Nagykapos, Nagy Péter és Nagy Júlia, Gúta, Ozsvald Norbert, Zsitvabesenyő, Szabados László, Alsószeli, Szegedy Mária, Borsi, Szőllős Sándor, Csucsom, Török Alfréd, Léva, Tóth Csilla, Rimaszombat, Vadkerty Katalin, Érsekújvár, Zaťko Ervin, Csáb, Zsidek Veronika, Pozsonyligetfalu. A plaketteket Bárdos Gyula országos elnök, Köteles László általános alelnök és Neszméri Tünde, az országos elnökség tagja adták át.