Az EU 270 millió euró támogatást folyósít Örményországnak
2024. 04. 05., p – 18:50
Az Európai Bizottság 270 millió eurós támogatást terjesztett elő Örményország számára a 2024-2027 közötti időszakra, ennek célja a társadalmi-gazdasági ellenállóképesség növelése és a kereskedelem diverzifikációjának ösztönzése – közölte a brüsszeli testület.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök pénteken találkozót tartott Brüsszelben, hogy „megerősítsék Örményország szuverenitásának, demokráciájának, területi integritásának és társadalmi-gazdasági ellenállóképességének támogatását”.
Ursula von der Leyen a találkozót megelőző sajtótájékoztatón elmondta: az EU támogatni fogja az örmény vállalkozásokat, hogy elősegítse növekedésüket, innovációjukat és az új piacokhoz való hozzáférésüket. Az unió kulcsfontosságú infrastrukturális projektekbe fog beruházni, például a fekete-tengeri villamosenergia-kábelbe építésébe. „Ezen az útvonalon tiszta, megújuló energia érkezhet Európába” – mutatott rá. Az EU emellett továbbra is támogatni fogja a kulcsfontosságú ágazatokat a kereskedelem diverzifikációjától, az infrastruktúra fejlesztésétől, az energiától a repülésbiztonságig.
A bizottság elnöke üdvözölte azokat az intézkedéseket is, amelyeket Örményország az Oroszország elleni uniós szankciók kijátszása ellen hozott, különösen annak biztosítása érdekében, hogy halált okozó fegyverek és technológiák ne kerüljenek az orosz hadsereg kezébe. „Ez azt mutatja, hogy az Európai Unió és Örményország értékei és érdekei egyre inkább közelednek egymáshoz” – hangsúlyozta von der Leyen.
Hozzátette, hogy a hegyi-karabahi örmények helyzete prioritást élvez az EU-ban. „Tavaly szeptember óta több mint 30 millió euróval támogattuk a menekülteket. Készek vagyunk még többet tenni a menekültek hosszú távú integrációjának támogatása érdekében” – emelte ki.
Nikol Pasinján örmény kormányfő elmondta: a pénteki brüsszeli találkozó az országa és az EU, valamint az Egyesült Államok közötti bővülő partnerség bizonyítéka.
„Hiszem, hogy a demokratikus, békés és virágzó jövőre vonatkozó közös elképzelésünk továbbra is a kölcsönös bizalomra épülő kapcsolataink vezérfonalát fogja képezni” – jelentette ki.
Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai főképviselője kifejezte meggyőződését, hogy „egy erősebb és stabilabb Örményország erősebb és stabilabb Dél-Kaukázust jelent”.
„Munkánk a régió valamennyi országának hasznára válik” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az EU az Egyesült Államokkal együtt „egyesíti erőit, hogy megmutassa erős elkötelezettségét az ország szuverenitása, demokráciája és ellenállóképességeinek erősítése mellett.”
Üdvözölte, hogy az EU és Örményország „magasabb szintre emeli partnerségét, kapcsolataik erősebbek lettek”.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok idén 65 millió dollárra növeli Jerevánnak nyújtott gazdasági támogatását, hogy segítse „az erős, független és szomszédaival békében élő Örményország” létrehozására irányuló erőfeszítéseket.
A brüsszeli tárgyalások előtt Blinken és von der Leyen Ilham Alijev azeri elnökkel folytatott telefonbeszélgetést annak érdekében, hogy enyhítse Örményország és Azerbajdzsán közötti – a Hegyi-Karabah-i térséggel összefüggő – konfliktust.
Alijev azonban pénteken bírálta a brüsszeli csúcstalálkozót, mivel szerinte az „Azerbajdzsán ellen irányult”, és a térségbeli együttműködés ellen dolgozik. „Magas rangú amerikai és uniós tisztségviselők megpróbáltak meggyőzni minket arról, hogy a brüsszeli találkozó nem Azerbajdzsán ellen irányul, azonban úgy hiszem, hogy a dél-kaukázusi feszültségek újabb forrását teremti meg. Célja, hogy választóvonalakat hozzon létre és elszigetelje országunkat” – mondta az azeri elnök.
Törökország, Azerbajdzsán fő támogatója arra figyelmeztetett, hogy Örményországnak az Egyesült Államokkal és az EU-val folytatott tárgyalásai „aláássák azt a semleges megközelítést, amelyre a régió összetett problémáinak megoldását kellene alapozni”. „Ez a kezdeményezés, amely kizárja Azerbajdzsánt, előkészíti az utat ahhoz, hogy a Dél-Kaukázus a geopolitikai konfrontáció térségévé váljon ahelyett, hogy a békét szolgálná” – hangoztatta a török külügyminisztérium.