Közölték: a tíz országban – Szlovákia (35 millió euró) mellett Bulgáriában (65,2 millió euró), Horvátországban (52 millió euró), Csehországban (835,2 millió euró), Észtországban (24,1 millió euró), Lettországban (26,8 millió euró), Litvániában (59 millió euró), Lengyelországban (697,5 millió euró), Romániában (1,095 milliárd euró) és Magyarországon (76,8 millió euró) – finanszírozott beruházások az energiarendszerek korszerűsítését, az energia-, az ipari és a közlekedési ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését, valamint az energiahatékonyság javítását támogatják. A beruházások segítik a tagállamokat éghajlat- és energiapolitikai céljaik elérésében, és hozzájárulnak az EU azon hosszú távú célkitűzéséhez, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet – írták.

Kiemelték továbbá, hogy a hétfői az eddigi legnagyobb kifizetés az unió Modernizációs Alapján keresztül. Ezzel a 2021 januárjában létrehozott alap kifizetései 12,65 milliárd euróra emelkedtek.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételekből finanszírozott Modernizációs Alap célja tizenhárom tagállam támogatása a klímasemlegességre való átállásban. A kedvezményezett tagállamok Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia, valamint Görögország, Portugália és Szlovénia, amelyek 2024 januárjától a felülvizsgált uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) alapján jogosulttá váltak a Modernizációs Alapból nyújtott támogatásra.

A Modernizációs Alap olyan beruházásokat támogat, melyek a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésére és felhasználására, az energiahatékonyságra, az energiatárolásra, az energiahálózatok – köztük a távfűtési vezetékek és a villamosenergia-átviteli hálózatok – korszerűsítésére, valamint az átmenetre irányulnak a szénenergiától függő régiókban.