Fico megkaphatja az élethosszig tartó járadékot
2024. 06. 27., cs – 15:55
A parlament második és harmadik olvasatban is megszavazta a „lex merénylet” nevű törvénycsomagot, így már csak Peter Pellegrini köztársasági elnökön múlik, hogy aláírja-e. A javaslat egyik legvitatottabb pontja az élethosszig tartó védelem és járulék bevezetése a kormányfők számára, melyet olyan feltételekhez kötöttek, amelyeknek kizárólag Robert Fico (Smer) jelenlegi miniszterelnök tesz eleget.
A koalíciós képviselők állítják, a javaslat kidolgozására azért volt szükség, hogy könnyebben megelőzhessék a miniszterelnök elleni merénylethez hasonló incidenseket. Éppen ezért olyan törvénycsomagot dolgoztak ki, amely több területen is magasabb fokú védelmet biztosít a köztisztviselők számára. Ezen intézkedések közé tartozik például, hogy legfőbb közjogi méltóságok (a miniszterelnök, a köztársasági elnök, valamint a parlament elnöke) és a miniszterek mellett újonnan az ellenzéki parlamenti pártok vezetői is védelmet kapnak.
Lakhatási kérdések
Emellett a három közjogi méltóság lakhatását is biztonságosabbá tennék: lehetőséget biztosítanak a belügyminisztérium által kijelölt rezidenciákra, amelyeknek a védelmét a lehető leghatékonyabban tudják garantálni. A tárca már jelezte, ki is választottak 11 ingatlant, amelyeket a nyár folyamán további elemzéseknek vetnek alá, hogy kijelölhessék a legmegfelelőbbeket.
Az államfői lakhatás kérdése korábban többször is felmerült a szlovákiai közéletben – idén tavasszal lapunk is beszámolt a Zuzana Čaputovát érintő incidensről, mely során egy fiatal nő átugrotta a korábbi államfő bazini házának kerítését, végül a közjogi méltóságokat védő hivatalnak kellett ártalmatlanná tennie.
Hétfőre virradó éjjel egy 25 éves nő átugrotta Zuzana Čaputová köztársasági elnök házának kerítését, végül a közjogi méltóságokat védő hivatalnak kellett ártalmatlanná tennie. A rendőrség tájékoztatása szerint a behatoló zavartan viselkedett.
A rendőrség a közösségi oldalán tájékoztatott az incidens részleteiről. Beszámolójuk alapján nem sokkal 01:30 után riasztották a bazini járási rendőrség járőreit, mivel egy 25 éves nő illetéktelenül behatolt az egyik családi ház udvarára. Mint kiderült, az említett épületben Zuzana Čaputová és családja él. Mire a rendőrök a helyszínre értek, a közjogi méltóságokat védő hivatal emberei már elfogták a fiatal nőt, aki zavartan viselkedett, és látszólag tudatmódosító szerek hatása alatt állt. A hatóság ezért riasztotta a mentőszolgálatot, akik a behatolót az egyik pozsonyi kórházba szállították.
Petra Klimešová, az Országos Mentőszolgálat Operatív Központjának (OS ZZS) szóvivője elmondta, a nőnél akut pszichotikus zavart állapítottak meg.
Az ügyben eljárás indult, az államfő házának környékén még a reggeli órákban is zajlott a helyszínelés. A rendőrség egyelőre nem közölt bővebb információkat, így nem lehet tudni, hogy a behatoló milyen indítékkal ugrotta át a kerítést, illetve kárt akart-e tenni a köztársasági elnökben és családjában.
Martin Strižinec, az államfő szóvivője megerősítette, Čaputovának és családtagjainak nem esett baja az incidens során.
Több fenyegetést kapott
Nem ez volt az első eset, hogy a köztársasági elnöknek a testi épsége miatt kellett aggódnia. Már a 2019-es választási kampány során is kapott fenyegetéseket, majd pár nappal a megválasztása után a Polgári Bíróság (Občiansky tribunál) nevű csoportosulás tagjai demonstrációt tartottak az államfő háza előtt, ahol állítólag a „gyilkos” szót is skandálták.
Az incidensek ezt követően is folytatódtak, 2023 nyarán például a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) razziát tartott egy 70 éves férfi otthonában, ahol lőfegyvert és lőszereket is találtak. A nyugdíjas levélben fenyegette meg az államfőt, valamint Jaroslav Naď (jelenleg Demokraták) akkori védelmi minisztert. Az ügyész javasolta a férfi őrizetbe vételét, de a bíróság úgy döntött, szabadlábon védekezhet – igaz, megtiltották, hogy bármilyen formában kapcsolatba lépjen az említett köztisztviselőkkel és családtagjaikkal, a mozgását pedig nyomkövető lábbilinccsel ellenőrizték.
Čaputová ebben az időszakban már nyíltan beszélt arról, hogy a háza környékén többször is megfigyeltek gyanús személyeket, illetve bombariadókat is említett. Mint mondta, az otthonát érintő fenyegetések nagy szerepet játszottak a döntésében, hogy nem indul újra az idei államfőválasztáson.
Lakhatási kérdések
Čaputová jelenleg a saját bazini házában a két lányával, pedig a törvény lehetőséget biztosítana számára egy államilag finanszírozott lakásra. Az államfők lakhatási kérdései egyébként már az önálló Szlovák Köztársaság létrejötte óta problémát jelentenek. Az elnök székhelyeként szolgáló pozsonyi Grassalkovich-palota állítólag nem alkalmas a lakhatásra. A Rudolf Schuster által igazgatott elnöki palota a 2000-es évek elején megpróbált bebiztosítani egy állami pénzből vásárolt, hivatalosnak tekinthető elnöki szállást a fővárosban, nem messze a Slavín emlékműtől, de ezt egyetlen utódja sem használta ki. Az őt követő Ivan Gašparovič azt állította, a villa biztonsági okokból sem alkalmas arra, hogy otthont adja a köztársasági elnöknek. A lehetőséggel később Andrej Kiska sem kívánt élni, de Čaputová is úgy döntött, hogy inkább a saját bazini házában szeretne maradni.
A belügyminisztérium szerint a közjogi méltóságokat védő hivatal nem hibázott a bemászó nő ártalmatlanítása során. Ugyanakkor hangsúlyozták, az ilyen esetek miatt is fontos lenne, hogy a közjogi méltóságok rendelkezzenek olyan állami rezidenciával, amely megfelelő mértékű védelmet biztosítana.
(nar, tvnoviny.sk, TASR, Plus 7 dní, Pravda)
Mivel a köztársasági elnök székhelyeként szolgáló Grassalkovich-palota állítólag nem alkalmas a lakhatásra, ezért több korábbi elnök is szorgalmazott egy államilag finanszírozott és jól védett lakást, de egyik kezdeményezés sem járt sikerrel, és az államfők többsége végül a saját házában élt. Egyébként Peter Pellegrini újonnan megválasztott államfő is előre jelezte, továbbra is az eddig használt ingatlanjában szeretne élni.
Járadék Ficónak
Az ellenzéki képviselők szerint azonban a törvénycsomagba bekerültek olyan javaslatok is, amelyek alig vagy egyáltalán nem járulnak hozzá a köztisztviselők védelméhez. A módosítás értelmében például a korábbi államfők mellett kiemelt védelmet és életjáradékhoz való jogosultságot kapnak azok a kormányfők és házelnökök is, akik legalább két választási cikluson keresztül betöltötték az említett pozíciókat. Az egyetlen olyan miniszterelnök, aki jelenleg eleget tesz ezeknek a feltételeknek, az Robert Fico.
Veronika Remišová, a Za ľudí parlamenti képviselője úgy véli, a törvény csekély mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a politikusok elleni merényleteket meg lehessen előzni. Szerinte a koalíció arra használta fel a témát, hogy így biztosítson életjáradékot a jelenlegi kormányfőnek, ami több millió euróba kerül majd az adófizetőknek. A képviselő a „legdurvább cinizmus” példájának nevezte a módosítás megszavazását.
A KDH felszólította Pellegrinit, vétózza meg a törvénycsomagot. Ha nem tesz így, a képviselők fontolgatják, hogy panaszt nyújtanak be Alkotmánybíróságra.
Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter és kormányfőhelyettes viszont úgy látja, azok a magas beosztású tisztviselők, akik évekig voltak a pozíciójukban, igenis megérdemlik az életjáradékot, hiszen nehezen tudnak visszatérni a „hétköznapi életbe”, és elfogadható munkát találni.
A tüntetések
A javaslat másik vitatott pontja a demonstrációkat érintő változásokkal kapcsolatos. Az új törvény értelmében nem lehet tüntetéseket szervezni az emberek háza elé a foglalkozásuk miatt. Így tehát betiltják a politikusok lakásai elé szervezett megmozdulásokat – ehhez hasonlót korábban Fico, Čaputová és Igor Matovič, a Szlovákia mozgalom elnöke is átélt. Emellett azonban más foglalkozások vagy hivatások képviselői is védelmet kapnak: a koronavírus-járvány után például arra is láthattunk példát, hogy orvosok házai elé szerveztek tüntetéseket. A koalíció szerint ezek az akciók nemcsak az érintettek magánéletét sértik, hanem a családtagjaik és a szomszédaik nyugalmát is.
A módosítás eredményeként megtiltják a demonstrációkat a parlament, a kormányhivatal és az elnöki palota közvetlen közelében is, a tüntetőknek legalább 50 méteres távolságot kell tartaniuk. Továbbá lehetőséget adnak a községeknek, hogy betiltsák a tüntetéseket, ha azzal megsértik a helyi lakosok magánélethez való jogát. Abban az esetben is fel lehet majd számolni a demonstrációkat, ha egymáshoz közel szervezik a megmozdulásokat, és fennállhat az esetleges konfliktusok veszélye.
Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszter bírálta az említett módosításokat. Szerinte súlyosan megsértik a polgárok gyülekezéshez való jogát. Kifogásolta, hogy betiltják a politikusok háza előtti demonstrációkat anélkül, hogy előtte kiértékelnék a helyzetet. Az sem tartja elfogadhatónak, hogy az új törvény értelmében nem lehet egymás mellé két tüntetést szervezni.
(nar, TASR, Denník N)
