„Egyes minapi fejlemények szíven szúrják az embert, ami a kétállami megoldás kilátásait illeti” – vélte António Guterres, akinek nyilatkozatát a kabinetfőnöke, Courtenay Rattray olvasta fel az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik ülésén.

„A megszállva tartott Ciszjordánia földrajzi felosztása az izraeli közigazgatási és jogi intézkedések következében egyre csak romlik. A nagy parcellák kisajátítása a stratégiai fontosságú területeken, valamint a telepek tervezésében, a földek kezelésében és a kormányzásban történt változások várhatóan jelentős mértékben megnövelik a telepek elterjedését” – fogalmazta meg bírálatát a főtitkár, aki elítélte, hogy kiterjesztik „az izraeli szuverenitást erre a megszállva tartott területre”.

António Guterres egyben bírálta „a Palesztin Hatóság ellen hozott számos büntető intézkedést”, valamint öt úgynevezett vadtelep Izrael által történt törvényesítését.

A vadtelepeket a Ciszjordániát 1967 óta megszállva tartó Izrael hatóságainak engedélye nélkül létesítik.

António Guterres sürgette, hogy haladéktalanul szüntessenek be minden telepes tevékenységet. Megismételte, hogy a telepek a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését és a béke kulcsfontosságú akadályát jelentik.

A Hamász terrorszervezet Izrael elleni október 7-i támadása óta erősödött az erőszak Ciszjordániában.

A főtitkár ismételten felszólított az azonnali gázai tűzszünetre és valamennyi túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására. „A gázai humanitárius helyzet erkölcsi folt mindannyiunkon” – szögezte le.

Október 7-én a Hamásznak a Gázai övezetből Dél-Izraelbe beszivárgó kommandósai 1195 ember halálát okozták és több mint 200 túszt hurcoltak el. Megtorlásul Izrael a palesztin terület ellen légi, majd szárazföldi offenzívát indított, amelyben eddig 38 794 ember halt meg a Hamász vezetésű gázai egészségügy-minisztérium adatai szerint.