A spanyol politikus beszélt az immáron tíz hónapja tartó gázai háború lezárásával kapcsolatos uniós álláspontról, a tartós erőszak következményeiről, a nemzetközi tűzszünet elutasításáról az izraeli kormány részéről, továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéleteinek figyelmen kívül hagyásáról is.

Az Európai Unió elítéli a Hamász terrortámadását, mivel a civilek meggyilkolását terrorcselekménynek tartjuk. Az EU elítéli Izrael gázai ostromát is, amely túl sok civil halálához vezetett – mondta Borrell.

Kifejtette, hogy a gázai háborúval kapcsolatban az EU üzenete a következő: tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot és a humanitárius jogot, a katonai műveleteket ezek figyelembe vételével kell végrehajtani. Viszont tudomása szerint ez nem így történt: a civil áldozatok magas száma, és támadások során az ENSZ-hez tartozó létesítményekben menedéket kereső, kitelepített embereket öltek meg.

Nyomást gyakorlunk Izraelre a háború befejezése érdekében, a „Biden-tervet” a kezdetektől fogva támogattuk, tűzszüneti megállapodást kértünk, amely az első lépés lehet a túszok elengedéséhez és a humanitárius segélyek növeléséhez és a gyilkolás befejezéséhez – hangoztatta.

A háborúnak minden nap egyre több áldozata van, ami ellentétes a nemzetközi joggal, és Izrael önvédelemhez való jogának gyakorlása közben egyáltalán nincsenek biztonságban a civilek – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy hogyan küldhetnek európai országok fegyvereket Izraelnek, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kifejtette: a fegyverkereskedelem tagállami hatáskör, ebben a kérdésben ő „tehetetlen”.

Josep Borrell a palesztin állam elismerésével kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Unió tagállamai eltérő állásponton vannak. Egyesek úgy vélik, hogy ez a politika döntés alapozhatja meg a kétállami megoldást és igazolhatja a kitűzött cél elérésére vonatkozó akaratot. Mások úgy gondolják, hogy nem ez a megfelelő idő a palesztin állam elismerésére, egy ilyen döntés akár kontraproduktív is lehet és válaszlépésre sarkallhatja az izraeli kormányt.