Ahmad Hagtalab a Tasznim iráni hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli csapások felvetése miatt elképzelhetőnek tartja, hogy Teherán eltérjen az atomenergia felhasználását illető „korábbi megfontolásaitól”. Irán titkos atomprogramjának lelepleződése, mintegy 20 éve váltig állítja, hogy a program kizárólag békés célokat szolgál, és nem törekszik nukleáris fegyver előállítására.

„Ha a cionista rezsim nukleáris központjaink és létesítményeink ellen akar támadni, mi arra az ő nukleáris létesítményeikre kilőtt fejlett rakétákkal adunk biztos és kategorikus választ” – mondta.

Teherán nukleáris programjáról – amely a nyugati hatalmak gyanúja szerint nem csak az atomenergia békés felhasználását, hanem potenciálisan katonai célokat is szolgál – Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője mondja ki a végső szót.

Hamenei az elmúlt években számos alkalommal hangsúlyozta, hogy Irán nukleáris törekvései békés célúak, és hogy az iszlám köztársaság soha nem törekedett atomfegyverek építésére vagy bevetésére. Az ajatollah a 2000-es évek elején rendeletben tiltotta meg atomfegyverek kifejlesztését. Noha 2019-ben elismerte, hogy Irán rendelkezik „atombombák építésére és felhalmozására” alkalmas technológiával, megismételte, hogy az ilyen fegyverek bevetése „helytelen és vallásilag tiltott”.

Az Egyesült Államok és a nagyhatalmak 2015-ben írtak alá nukleáris megállapodást (JCPOA) Iránnal, amely az iráni nukleáris tevékenység korlátozásának fejében az iszlám köztársasággal szemben hozott szankciók feloldását tette lehetővé. Az Egyesült Államok 2018-ban kilépett az egyezményből, és szankciókat vezetett be Iránnal szemben, amire Teherán válaszképpen nem teljesítette a megállapodásban vállalt kötelezettégeit. Bécsben 2021-ben tárgyalások kezdődtek a JCPOA felélesztéséről, de a folyamat 2022 augusztusában megtorpant, és azóta nem történt jelentős előrelépés az új megállapodás előkészítésében.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) februári jelentése szerint Irán jelentősen növelte a magas dúsítású urán előállítását. Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója akkor felhívta a figyelmet, hogy Irán továbbra is 60 százalékos tisztaságú uránt dúsít, ami messze meghaladja a kereskedelmi célú nukleáris felhasználáshoz szükséges mennyiséget. Emellett felidézte Irán nukleáris programjának jelenlegi és volt vezetői azon kijelentéseit, amelyek szerint a síita államnak megvan a technikai kapacitása atomfegyver előállításához.

Irán múlt szombaton – a damaszkuszi konzulátusa ellen április elején végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz támadó drónt és rakétát indított Izrael ellen. Ezek nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok légierőivel együttműködve megsemmisítette. Izrael megtorló akcióval fenyegetőzik, Herci Halevi vezérkari főnök pedig hétfőn megerősítette, hogy mindenképpen válaszolni fognak a támadásra.