Július 14-én elsőként a magyarországi ellenzéki vezető, Magyar Péter beszélt arról, értesülése szerint a magyar kormány hét egyéni választókörzetet alakítana ki a szomszédos országokban, hogy ezzel növelje a fideszes képviselők számát a magyar parlamentben. Magyar szerint akár már ősszel előállhat ezzel a tervvel a Fidesz. Hadházy Ákos ellenzéki magyar parlamenti képviselő pedig arról ír, információi szerint Erdélyben és a Vajdaságban összesen kilenc új választókerületet alakítana ki a magyar kormány.

A Válasz Online pedig augusztus végén számolt be arról, hogy információik szerint a Fidesz magyar kormánypárt körüli szakértők valóban vizsgálják ezt a lehetőséget, és alapvetően a francia mintára alakítanák át a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok szavazati jogát. A francia rendszerben a külföldön élő állampolgárok egyéni képviselőre adhatják le a szavazatukat. A magyar kabinet ugyanakkor tagadta, hogy ilyesmire készülnének. „Ostobaságokkal nem foglalkozunk” – közölték.

Saját képviselő

A magyar Országgyűlés egy ún. vegyes választási rendszerben lebonyolított voksolás nyomán áll fel. Ennek lényege, hogy a polgárok egyrészt, Szlovákiához hasonlóan, pártlistára szavazhatnak, másrészt ezzel párhuzamosan az adott földrajzi régiójukban parlamenti mandátumért induló jelöltek közül is választhatnak egyet. Az utóbbi alapján mandátumot szerző képviselő lényegében az adott választókörzet polgárainak érdekeit hivatott képviselni. A határon túli magyar állampolgárok egyéni választókerületeinek kialakítása azt jelentené, hogy a magyar Országgyűlésbe ilyen területi elv mentén megválasztott képviselőket küldenének az erdélyi, vajdasági stb. kettős állampolgárok is. Most Magyarországon belül nagyjából 70 ezer választópolgárt magában foglaló körzetek működnek, a sajtóban megjelent információk szerint hasonló méretű egységeket alakíthatnak ki a határon túliak számára is. Jelenleg a magyar parlamentben 199 képviselő ül, 106 fő egyéni választókörzetből, 93 fő országos pártlistáról került a törvényhozásba, nem világos, hogy a határon túli körzetekből érkező képviselők új parlamenti helyet kapnának, vagy a 199 székből foglalnának el valamennyit.

Körzetesítési gondok

Amennyiben az új egyéni választókörzeteket a most levélszavazatra jogosultak, vagyis a határon túli kettős állampolgárok kapnák, nem lenne világos, hogy az egyes választókerületek fizikailag hol vannak. Szlovákia és Ukrajna ugyanis tiltja a kettős állampolgárságot, így az ebben a két országban élő magyarok, ha fel is vették a magyar állampolgárságot és élnek is a választójogukkal, ezt titokban teszik. Jellemzően nem is a lakcímükkel, hanem e-mailen keresztül regisztráltak a voksolás előtt a választási névjegyzékben. Szlovákiában a kettős állampolgárságot az első Fico-kormány tiltotta be arra való reakcióként, hogy a frissen felállt 2. Orbán-kormány bevezette azt Magyarországon. A szlovák belügyminisztériumnál és külügyi tárcánál is aziránt érdeklődtünk, mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, ha a magyar kormány Szlovákia területén hozna létre választókörzetet. A belügyminisztériumot Matúš Šutaj Eštok (Hlas), a külügyet Juraj Blanár (Smer) vezeti. A külügyi tárca megkeresésünkre tömören így reagált: „A külügyminisztérium nem fog reagálni a sajtó által gerjesztett manipulációkra.” A belügyi tárca cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre.

A mostani helyzet

A mostani magyar választási rendszerben a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők, vagyis a határon túli magyarok, csak pártlistára szavazhatnak, és a voksaikat belekeverik a magyarországi szavazatok közé. Itt érdemes visszautalni, hogy a 199 parlamenti mandátumból a mostani rendszerben nagyjából 93 múlik a listás voksokon. A listán szerzett mandátumokat a magyarországi szavazólapok, az ún. kompenzációs szavazatok, vagyis az egyéni jelöltekre leadott, de mandátumot nem érő voksok és a határon túli levélszavazatok alapján osztják ki. Ez azt is jelenti, hogy a határon túlról szavazó kettős állampolgároknak jelenleg nincs „dedikált” képviselője a magyar törvényhozásban. Mivel csak listára szavazhatnak, ezért az általuk választott párt listáján bejutott jelöltek hivatottak képviselni őket, akikre azonban a magyarországi választópolgárok is szavazhatnak. A Fidesz–KDNP 2022-es országgyűlési választásra állított listáján az első helyen például Orbán Viktor állt, sok magyarországi szavazatot kapott, de határon túlról is sokan voksoltak rá, ugyanakkor nem tekinthető a külhoni magyarok „dedikált” képviselőjének. Továbbá a magyar választási rendszer összetettsége miatt sosem lehet előre tudni, pontosan mennyire befolyásolják a végeredményt a határon túli voksok.

2014-ben egyetlen pluszmandátumhoz juthatott a Fidesz a határon túli levélszavazatoknak köszönhetően, ami éppen a kétharmados parlamenti többséget jelentette. 2018-ban a határon túli szavazatok nem befolyásolták a mandátumok kiosztását, 2022-ben viszont két hely is múlott rajta, egy a hatpárti ellenzéki összefogástól, egy pedig a Mi Hazánktól került a Fideszhez, mutat rá a Válasz Online.

A határon túli részvétel

A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok 2014-ben szavazhattak először az ottani országgyűlési választáson, és azóta több mint 90 százalékuk mindig a Fideszt támogatta. A Fidesz–KDNP lista e választók között a 2014-es parlamenti választáson 95,4 százalékot; a 2018-as parlamenti választáson 96,2 százalékot; a 2022-es parlamenti választáson 93,89 százalékot szerzett.

Ezzel együtt az is igaz, hogy egyre többen élnek a lehetőséggel. Míg 2014-ben csak 128 ezer érvényes szavazat érkezett ebből a körből, addig 2022-ben már majdnem 269 ezer. Túlnyomó többségében a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar kisebbség tagjai szavaznak így, néhány ezren vannak, akik a világ egyéb országaiból küldték el levélszavazataikat. Szinte mindannyian a 2010-es törvénynek köszönhetően szerezték meg magyar állampolgárságot. Magyarnyelv-tudást és valaha magyar állampolgársággal rendelkező felmenőt kell felmutatni az állampolgársághoz, mutat rá a Válasz Online. A legfrissebb, idén márciusi adatok szerint 2011 óta összesen 1 175 934 fő kapott magyar állampolgárságot külföldön.

A jelenlegi magyar rendszerben csak azok szavazhatnak levélben és csak listára, akiknek nincs állandó magyarországi lakcímük, azaz jellemzően sosem éltek Magyarországon. Ez lényegében a határon túli magyarokat jelenti. Velük ellentétben az ideiglenesen külföldön élők, például a Nyugat-Európában dolgozók, csak személyesen szavazhatnak, azaz el kell menniük egy magyar nagykövetségre vagy konzulátusra. Viszont ők az otthoni lakcímük alapján az egyéni képviselőkről is dönthetnek. A magyarországi ellenzék mindezt igazságtalannak tartja, mert a vendégmunkásként kint élők sokkal nehezebben szavazhatnak amiatt, hogy csak személyesen adhatják le a voksaikat. Ráadásul körükben jóval erősebb az ellenzék, mint a Fidesz. 

(Válasz Online, 444.hu, czg)