Szerkesztőségünk épp egy debrődi kiutazás során, hétfő délelőtt találkozott a Bódva mentén dolgozó aktivistákkal, akik a folyó Jászó és Debrőd közti szakaszán, Hetény kisközség határában épp műanyag zsákokba gyűjtötték a folyó sekély medréből és partjáról a temérdek mennyiségű szemetet. Aki már legalább egyszer megfordult ezen a gyönyörű természeti adottságokkal megáldott festői tájon, biztosan észrevette a csendesen hömpölygő folyó hófehér habjait. A helyzet az őszi és a tavaszi áradások során azért sokkal másabb képet alkot, ugyanis a folyó megduzzadt vize szinte minden éven óriási mennyiségű műanyag flakont és egyéb, a víz felszínén lebegő hulladékot hoz magával a térségbe. A probléma eredete nem kérdéses, egy alapos bejárással mi is meggyőződtünk arról, hogy a hulladék túlnyomó része a Jászó északi szegletében, valamint Mecenenzéf alsó részében található roma telepekről, pontosabban az ott lerakott szemétkupacokból származik.

Évtizedes probléma

„Településünk önkormányzata már régóta küzd ezzel a problémával, legalább 10-15 éve óriási gondot jelent a felgyülemlő hulladék. Bármennyire is nehéz bevallanom, sajnos csak azt mondhatom, hogy a probléma főként a mi lakosainktól ered, a Bódva ezen szakaszán felgyülemlett hulladék hetven százaléka Jászóról érkezik. A szemetet elsősorban a Bódva felsőbb szakasza mentén található roma telepről, konkrétan az ott lerakott szemétkupacokból hordja ide éves rendszerességgel a folyó megáradt vize. Tisztában vagyunk a helyzetünkkel, éppen ezért kisebb konténerek használatát is felajánlottuk a lakosoknak, hogy azokba gyűjtsék a szemetet. Ezeket akár részekre bontott installációkban is kifizethetik, de a lakosok közel hetven százaléka máig nem élt a lehetőséggel. A szemét így nem a helyben lerakott konténerekben, hanem a Bódva partján végzi. Katasztrofális a helyzet” – közölte lapunkkal Nagy Gábor, Jászó polgármestere. Mivel a folyó partján évről évre több a szemét, az ügyben érintett települések polgármesterei és a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) kassai fióküzemének szakemberei napokkal ezelőtt egy találkozó keretében próbáltak pontot tenni a végtelennek tűnő probléma végére.

„A helyi önkormányzatok és az SVP képviselőinek első idei találkozóján az önkormányzatok különféle megoldások lehetőségét is felvetették a folyamatosan érkező hulladék elleni küzdelem kapcsán. Ezeket az alternatívákat a következő, húsvét utánra tervezett találkozón fogjuk elemezni, melyet követően reményeink szerint sikerül meghatározni a lehető legideálisabb, legeffektívebb módszert” – közölte lapunkkal Marian Bocák, az SVP szóvivője.

Országos probléma

Az SVP tájékoztatása szerint szinte minden éven romlik a Bódva helyzete, azonban nemcsak itt, hanem az ország számos más pontjában is hasonló gondokkal küzdenek. „Meg kell említeni, hogy míg országos szinten több mint 55 ezer kilométernyi folyóvíz felügyeletét biztosítjuk, nem mi felelünk a partokon és az árterületeken felgyülemlő szemét eltakarításáért. A törvények értelmében annak kell eltakarítani a szemetet – mely egyébként gyakorlatilag nem kivitelezhető –, akitől származik. Ha ez nem történik meg, akkor a felelősség azt az önkormányzatot terheli, amelyik kataszterében található a szemét, még annak ellenére is, hogy az adott szakaszt az SVP kezeli. Természetesen a mi alkalmazottaink is besegítenek a takarításokban, még akkor is, hogy ezt a felelőtlen szemetelőknek kellene elvégezni. A probléma valódi okát sajnos még mi sem orvosolhatjuk, az emberek gondolkodásán nem tudunk változtatni” – tette hozzá Bocák.

Mások is szemetelnek

Annak ellenére, hogy a szemét általában a Debrőd kataszterében tekergő Bódva sekély medrében akad meg, a jászóiak a hét végéig ezt a területet is kitakarítják. Ha a hónap végéig nem tisztítják meg a területet, Nagy Gábor szerint 45 000-től akár 350 000 euróig terjedő pénzbüntetést szabhatnak ki az önkormányzatra.

„Jászó éves költségvetése közel 4 000 000 millió euró, azonban az ilyesfajta munkákra mindössze 4000 euró áll rendelkezésünkre. Ennyi pénzből maximálisan egy kisebb takarítást tudunk elvégezni. Az lenne a megoldás, ha az SVP bérbe adná nekünk a folyó menti területeket, így Mecenzéf és Jászó, illetve Jászó és a Debrődhöz közeli Hetény között szemétfogó kapukat tudnánk felszerelni. Az árhullámmal levonuló szemetet az árterületre terelhetnénk, és egyúttal az is kiderülne, hogy mennyi szemét érkezik tőlünk és mennyi a feljebb található Mecenzéfről. Ha nem kapjuk bérbe a területeket, támogatást sem tudunk igényelni” – tette hozzá Jászó polgármestere.

Ördögi kör

Fontos megemlíteni, hogy Jászó község mentén az előző évek során több szemétfogó kaput is kialakítottak, de nem javult a helyzet, a meredek partokon felszerelt fésűszerű berendezéseken a hirtelen érkező árhullám játszi könnyedséggel átsöpri a vízen úszó hulladéktömeget. Mivel a jászóiak szerint a folyó magasabb szakaszai mentén elterülő települések is szemetelnek, saját szemünkkel is meggyőződtünk a probléma forrásáról. Míg a folyó Mecenzéf előtti szakaszán csak néhány darab műanyagot láttunk, addig Mecenzéf és Jászó között, a roma telep utáni szakaszon már jóval több szemét volt a vízben és a parton, azonban Szepsi irányába tovább haladva, Jászó és Hetény között még ennél is siralmasabb a helyzet. A probléma forrása tehát nem kérdéses, de a megoldás rengeteg kérdőjelet von maga után. Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere meglátása szerint csak a jelenlegi törvények tüzetes módosítása orvosolhatná a probléma forrását.

„Akkor sem tudnák teljesen tisztán tartani a folyót, ha egész héten ott állnának az őrök. Természetesen mi is bekapcsolódunk a takarításba, de ez úgyis csak ideiglenes megoldást jelent. Ahhoz, hogy kézzel fogható eredményeket érjünk el, elsősorban a törvényeket kell megváltoztatni, mert így csak körbe körbe ugyanarról beszélünk, de nem haladunk előre. Történjen bármi, az embereknek fel kell fogniuk, hogy a probléma a szemetelőkben rejlik. Ha nem szemetelnének, teljesen más lenne a helyzet. Ha ezentúl sem születik konkrét döntés, Debrőd és Jászó között széles drótkerítéseket húzunk ki, hogy legalább ebben a pontban meggátoljuk a hulladék továbbáramlását. Örülnék neki, ha a környezetvédelmi minisztérium által korábban prezentált flakongyűjtő program végre beindulna, hiszen azt is azért találták ki, hogy kevesebb műanyag kerüljön a természetbe” – zárta Gergely Papp Adrianna.