A koronavírus-járvány tavaly márciusi megjelenése előtti időszakban a szlovákiai munkaerőpiac rég nem látott szárnyalást produkált. Míg az ezredfordulón a gazdaságilag aktív lakosság csaknem 20 százalékának nem volt munkája, 2019 végére, 2020 elejére az állástalanok aránya 4,92 százalékra esett vissza, vagyis az elmúlt év elején, a világjárvány kitörése előtt már csak 135 ezer olyan állástalan volt a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, akik egy kedvező ajánlat esetén képesek lettek volna azonnal munkába állni. A járvány kitörése előtti három évben több mint 40 százalékkal csökkent az állástalanok száma. A járvány megjelenése azonban 180 fokos fordulatot hozott: az állástalanok tábora az említett 135 ezerről mára csaknem 219 ezerre duzzadt, vagyis nagyjából 84 ezerrel nőtt. Az elemzők szerint már ez is hatalmas terhet ró a szociális ellátórendszerre, mindez azonban csak gyenge előjátéka annak, ami Szlovákiát az elkövetkező években fenyegeti.

„Az előttünk álló 14 évben, vagyis a 2035-ig tartó időszakban akár 350 ezer munkahely szűnhet meg Szlovákiában az iparban tapasztalható technológiai váltás, a gyártás automatizálása és a robotok tömeges bevezetése miatt”

– állítják az IstroAnalytica Közép-európai Tanulmányok Intézetének az elemzői az általuk elvégzett legfrissebb felmérésre hivatkozva. A legnagyobb elbocsátásokra ráadásul a szlovák gazdaság húzóágazatainak számító gépiparban és autógyártásban, továbbá az építőiparban és a közlekedésben számíthatunk. Az IstroAnalytica szerint az említett 350 ezer állás elvesztése miatt a szociális járulékokból 3,1 milliárd, az egészségügyi járulékokból 1,2 milliárd euróval kisebb összeg folyna be évente az államkasszába. A személyi jövedelemadó esetében évente csaknem 265 millió eurós kieséssel számolhatna az állam.

Mit tehet Szlovákia, hogy elkerülje a katasztrófát? Az IstroAnalytica szakemberei azt ajánlják, hogy az állam az olyan ágazatokban támogassa a foglalkoztatottság növelését, amelyeket a robotok bevezetése és az automatizálás nem érint majd olyan súlyosan. „Elsősorban a szolgáltatásokban, az egészségügyben, a szociális szférában, a mezőgazdaságban és a kutatásfejlesztésben kellene növelni az alkalmazottak számát” – áll a társaság ajánlásai között. Eszerint csak a helyi mezőgazdasági termelés, a hagyományos agrártermékek és az agroturizmus felfuttatásával nagyjából 50 ezer új állást lehetne létrehozni a 2035-ig tartó időszakban.

Az sem jelent azonban százszázalékos biztonságot, ha a szolgáltatásokat erősítik az iparral szemben. Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a világjárvány például épp a szolgáltatásokat tarolta le a legnagyobb mértékben, vagyis ha a jövőben egy a mostanihoz hasonló járvánnyal találnánk magunkat szemben, ebben az ágazatban is emberek tízezrei kerülhetnének újra az utcára. Az elemzők azonban egyetértenek abban, hogy a Szlovákia számára az elkövetkező évekre elkülönített uniós támogatások felhasználásánál a munkapiac fenntarthatóságára is gondolnunk kellene, ahelyett, hogy értelmetlen projektekre szórnánk el az eurómilliárdokat.