Távtanítás – 7. o. A mondatrészek felismerése (mondatelemzés)

Baráti Csanyiga Mónika

Magyar nyelv és irodalom, 7. osztály, alapiskola A mondatrészek felismerése (mondatelemzés)

A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Pannon RTV közreműködésével 2020-ban az általános és a középiskolák minden osztálya számára egy teljes évnyi tananyag kerül rögzítésre. A tanórák a YouTube-on érhetőek el a diákok szülők számára, akik szükség esetén az így létrehozott tudástár felhasználásával sajátíthatják el a tananyagot.

Minden mondat szavakból áll. Azokat a szavakat, amelyek a mondatokban helyezkednek el, mondatrészeknek nevezzük.
A mondatrészeknek több fajtájuk van, most ezekkel fogunk megismerkedni.

Ötféle mondatrészt tudunk megkülönböztetni, amelyek a következők: alany, állítmány, tárgy, határozó és jelző.

Ezeket a mondatrészeket úgy tudjuk felismerni, hogy rákérdezünk a mondatelemző kérdésekkel.

Alany:

Az alany lehet egy személy vagy egy dolog is. Azt a mondatrészt nevezzük alanynak, amire az állítás vonatkozik.
Az alanyra a „Ki?”, „Mi?” kérdésekkel tudunk rákérdezni, és egy vonallal húzzuk alá mondatelemzéskor.
Az alany szófaja legtöbbször főnév, de előfordul az is, hogy főnévi igenév vagy névmás.
A fenti mondatban például főnév, azon belül pedig köznév az alany szófaja.

Állítmány:

Az állítmány azt mutatja meg, hogy mit cselekszik az alany, vagy hogy mi történik vele.
Az állítmányt két vonallal húzzuk alá mondatelemzéskor, és a „Mit állítunk?” kérdéssel kérdezünk rá.
Az állítmány szófaja legtöbbször ige, ezt hívjuk igei állítmánynak.

Tárgy:

A tárgy az a mondatrész, amely megjelöli, hogy a cselekvés kire vagy mire irányul, valamint azt is, ami a cselekvés eredményeként létrejött.

A tárgyat szaggatott vonallal húzzuk alá mondatelemzéskor, és a következő kérdésekkel tudunk rákérdezni: Kit?, Mit?, Kiket?, Miket?, Milyet?, Hányat? stb.
Szófaja legtöbbször névszó, de előfordul az is, hogy főnévi igenév.

Határozó:

A határozó egy olyan mondatrész, amely meghatározza a cselekvés, történés, állapot vagy tulajdonság körülményét. Ez a körülmény többféle lehet: meghatározhatja a helyet, az időt, a módot, az állapotot, a célt, az okot stb.
Ennek megfelelően nagyon sokféle határozót ismerünk, ezek közül néhány: helyhatározó, időhatározó, módhatározó, állapothatározó, célhatározó, okhatározó, eszközhatározó, társhatározó, részeshatározó, számhatározó stb.

A határozókat hullámos vonallal jelöljük mondatelemzéskor, és a „Hogy?”, „Mikor?”, „Hogyan?”, „Kinek?”, „Mi okból?” stb. kérdésekkel kérdezünk rá.

Jelző:

A jelző az a mondatrész, amely kifejezi valakinek vagy valaminek a minőségét, a mennyiségét vagy a birtokosát. Ennek megfelelően tehát háromféle jelzőt ismerünk: a minőségjelzőt, a mennyiségjelzőt és a birtokos jelzőt.

A jelzőt pontozott vonallal jelöljük mondatelemzéskor, és a következő kérdésekkel kérdezünk rá:

Minőségjelző: „Milyen?”, „Mekkora?”, „Melyik?”, „Hányadik?”
Mennyiségjelző: „Mennyi?”, „Hány?”
Birtokos jelző: „Kinek a..?”, „Minek a…?”, „Kié?”

Tanár: Baráti Csanyiga Mónika

„Távtanítás – 7. o. A mondatrészek felismerése (mondatelemzés)” című cikkünk a #site_linkoldalon jelent meg.