Korábban írtunk arról, hogy tervbe vettek egy nagyszabású akciót, csak hát a koronavírusjárvány keresztülhúzta. A napokban viszont újraindította az egészségügyi minisztérium az országos méhnyakrákszűrést úgy, hogy az érintettek folyamatosan levélben kapnak meghívót.

Mindennap két nő kénytelen tudomásul venni, hogy méhnyakrákja van. Leggyakrabban 45 év körüliek. Júliustól a 23– 64 éves nők az egészségbiztosítóktól meghívót kapnak az ingyenes nőgyógyászati kivizsgálásra, aminek része a méhnyak citológiai szűrővizsgálata is. A címzettnek az a feladata, hogy hat hónapon belül felkeresse a nőgyógyászát. Ha nincs, kérhet időpontot bármelyik nőgyógyászati rendelőben.

Kezdetben nem fáj

A szakemberek figyelmeztetnek: kezdeti stádiumban a méhnyakrák nem fáj, és nincs semmilyen külső tünete. „A nőknek nem kell a meghívóra várniuk, önszántukból is elmehetnek a szűrővizsgálatra” – hangsúlyozta Oliver Sádovský, a Nemzeti Onkológiai Intézet nőgyógyászati osztályának munkatársa. Megemlítette, hogy a rákot okozó HPV-vírus elleni oltással is el lehet kerülni a betegséget. Az a fontos, hogy a nők tudják, ismerjék a hatásos megelőzés lehetőségeit. Sajnos Szlovákiában rendszeres nőgyógyászati kivizsgáláson a nőknek mindössze 30 százaléka vesz részt. Jó lenne, ha a nők nem halogatnák a vizsgálatot, s komolyan vennék az egészségbiztosítók meghívóját. Az Általános Egészségbiztosító eddig 45 000 meghívót küldött ki, év végéig ez a szám eléri a 200 000-et. „Főleg azokat a nőket hívjuk, akik az elmúlt 3 év során nem voltak nőgyógyásznál” – mondta Beáta Havelková, az igazgatótanács alelnöke. Martin Kultan, a Dôvera vezérigazgatója megjegyezte, hogy a koronavírusjárvány idején legkevesebb páciense a nőgyógyászati rendelőknek volt. Az egészségbiztosító eddig 30 000 meghívót küldött ki, az Union egészségbiztosító pedig negyedévente 10 000, 23–64 éves nőt szeretne szűrővizsgálatra hívni.

Két hámfelület találkozásánál

Méhnyakrák jellemzően a két hámfelület találkozásánál alakul ki: a méhnyak belső felületét borító mirigyhám és a külső méhszájat a hüvelyhámra emlékeztető laphám találkozásánál. Az emlőrák után a női szervezet második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Kialakulásában a legfontosabb tényező mára ismertté vált, ez a HR-HPV (magas kockázati típusú humán papillomavírusok) által történő fertőződés. Ezenkívül az alábbi kockázati tényezők is szerepet játszanak:

dohányzás
aktív nemi élet, gyakori partnerváltás
visszatérő hüvelygyulladás
HPV-fertőzés
pecsételő vérzés
fájdalmas szexuális együttlét, akár vérzés kíséretében
fájdalmas vizeletürítés (előrehaladottabb állapotban)
kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás
hasi görcsök
lábfájdalom és -dagadás (előrehaladottabb állapotban)
fogyás (előrehaladottabb állapotban)
inkontinencia, veseproblémák (előrehaladottabb állapotban)

Hogyan diagnosztizálható?

A méhnyakrák megfelelő eszköz (kolposzkóp) segítségével szabad szemmel is látható. A méhnyakrák kialakulása több rákmegelőző állapoton keresztül következik be, hosszú idő alatt (ezért a szűrés fontossága hangsúlyozandó!) és a nem túl szerencsés elnevezés: „méhszájseb”, legtöbbször ártalmatlan, panaszt nem okozó elváltozás, azonban a korai méhnyakrákkal pontosan megegyező küllemű is lehet.

A méhnyak kolposzkópos vizsgálata után a nőgyógyász citológiai mintát vesz. Ez a vizsgálat nemcsak a különböző mértékben kóros hámsejtek vagy már daganatsejtek kimutatására, hanem más betegségek, esetleges fertőzések kimutatására is alkalmas. Ha gyanús elváltozást észlel a kezelőorvos, akkor biopsziát végez, mely már szövettani eredményt ad, az elváltozás pontos típusa így meghatározható.
 

Mi a P-skála?

A méhnyakrákszűrés eredményének értékeléséhez még ma is a P-skálát használják.

P1/P2 eredmény: egészséges esetben kapható
P3-as eredmény: sokan nincsenek teljesen tisztában azzal, pontosan mit is jelent, egyszerűen kezelhető állapotot vagy abnormális sejtosztódást. (Éppen a P3-as eredmény teszi alkalmatlanná ezt a régi osztályozást)
P4/P5 eredmény: rákos elváltozásokra utal