Ezzel párhuzamosan a koronavírus 100 millió embert taszított extrém szegénységbe. 2021-ben velük együtt már 771 millióan élnek hihetetlenül sanyarú körülmények közt világszerte a Világbank becslése szerint. A szám még magasabb lett volna, ha a gazdag országok nem léptettek volna életbe lakosaikat anyagilag is segítő programokat a világjárványra adott válaszlépések között. „A Covid-válság súlyosbította a nagyon gazdagok és a lakosság többi része közötti egyenlőtlenségeket. Míg a gazdag országokban a kormányzati beavatkozás megakadályozta a szegénység tömeges növekedését, a szegény országokban nem ez volt a helyzet” – mondta Lucas Chancel, a jelentés vezető szerzője.

Amióta vezetik az adatokat, nem nőtt még ekkorát az egyenlőtlenség: ma már nagyjából 2750 ember kezében van a világ összvagyonának 3,5 százaléka, míg 1995-ben a dollármilliárdosok még „csak” az összes pénz 1 százalékát birtokolták – derül ki az elemzésből. A legfelső 0,01 százalékba tartozó 520 ezer csúcsgazdag a globális vagyon 11 százalékát birtokolja a tavalyi 10%-hoz képest. Ha nemcsak a leggazdagabb néhány embert nézzük, hanem kibővítjük a kört a társadalom felső 10%-ára, az látszik, hogy a világ legazdagabb tizedénél van a Föld összes vagyonának legalább 60%-a. Jelentős regionális eltérések vannak természetesen, Európa ilyen szempontból kis híján az egyenlőség bajnokának tűnhet, itt a vagyon 35,8%-a csak a felső 10 százaléké, míg Latin-Amerikában és a Közel-Keleten ez az arány 75%-os. Azért ezen belül is van egy elitréteg: a legvagyonosabb 1 százalék birtokolja az összvagyon 25 százalékát még Európában is.

A szupergazdagok főleg az online kereskedelem fellendüléséből és az árucikkek drágulásából profitáltak. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az amerikai Forbes dollármilliárdos listájára idén 2755 ember került fel, akik összvagyona meghaladja a 13 100 milliárd (13,1 billió) dollárt. Ez abszolút rekordnak számít. Tavaly 8 billió dollárra becsülték a milliárdosok összvagyonát. (NapiG., Infostart, Haszon)