Vasárnap volt pontosan két éve, hogy a 11 milliós kínai Vuhan városát hermetikusan lezárták, mivel felbukkant a tüdőgyulladást okozó, korábban még nem ismert kórokozó, a koronavírus. Akkor még sokan azt gondoltuk, hogy ez „csak” egy kis hír, igazán csupán Kínát, maximum Ázsiát érinti, bennünket nem. Emlékszem, éppen ázsiai körúton voltunk egy kisebb baráti társasággal, egy héttel a vuhani lezárást követően indultunk. A repülőúton néhányan már maszkban voltak – ami addig számunkra teljesen idegen volt, legfeljebb orvosokon és ázsiai utazások során találkoztunk vele –, ám a helyszínen már lekerült, szinte el is felejtettük, hogy ilyen veszély van. A helyszínen csak annyi volt érezhető, hogy kevesebb a kínai turista, mint korábban… Mi még simán hazajutottunk, ám pár nappal később már szinte csak nagy szerencsével – és jókora extra kiadással – lehetett felférni a még közlekedő gépek egyikére. Ez nemcsak Ázsiára, de a világ minden részére igaz volt. És aztán jött a hermetikus határzár, a karantén, megtiltották az utazásokat, gyakorlatilag megszűnt az egyik legszínesebb, legszebb iparág, a turizmus.

A többit már tudjuk…

Közben volt egy kis fellélegzés 2020 nyarán, hogy ősszel, télen még rosszabb legyen a helyzet… Egy évvel ezelőtt, januárban csak álmodoztunk arról, hogy újra szabadon átléphetjük a határokat, hogy ismét repülőre ülhetünk, hogy visszakapjuk az utazás szabadságát. Ami akkor álom volt, ma már valóság – igaz, a legtöbb helyen egyelőre csak az oltottak számára.

Bár a legújabb, omikron-variáns minden eddiginél gyorsabban fertőz, mégis egyre több szakember véli úgy, ez jelentheti a járvány végét, a mostani utolsó hullám után már nem lesz szükség a korábban elképzelhetetlennek hitt korlátozásokra, karanténokra. Ősszel pedig pandémia helyett elérhetjük az endémiát, egyszerűbben mondva megtanulunk élni a koronavírussal, egy-egy hullám már nem okoz olyan gondot, hogy amiatt lezárásokat, karantént kelljen bevezetni.

Ma még számos országban vannak korlátozások, sok helyre csak negatív teszttel engedik be a turistákat, ám biztosak lehetünk benne, hogy ezek többsége a nyárra eltűnik, és újra visszatérhetnek a régi szép idők, annyi különbséggel, hogy most az útlevél és az előzetes vízum mellé még a vakcinaigazolványt is fel kell mutatni (úgy tűnik, az utazás szabadságát még egy ideig csak az oltottak kapják vissza). Ismét megtelnek a repülőterek, a szállodák, az éttermek, szórakozóhelyek, fürdők, élettel teli lesznek az utcák, a tengerpartok, a városok. Tavaly már utazhattunk, de korlátok között. Idén azonban visszatérhet a rég vágyott állapot, amikor felszabadultan, korlátozások nélkül indulhatunk felfedezni a világ valamelyik országát, régióját. Poroljuk le a bakancslistát, és ünnepeljük utazással a visszakapott szabadságot. Jó utat!