Ímelyen 2004-ben indult élete első versenyén, amikor még nem is létezett Szlovákiában országos szövetség. Mire emlékszik belőle?
Nagy élmény volt! Akkor még internetem se volt. Galántán van egy internetkávézó, abban kezdtem érdeklődni az íjászat iránt. Ott találtam egy íjászverseny-hirdetést, az ímelyiét. Akkor semmit se mondott nekem a 3D-íjászat. Én inkább arra voltam kíváncsi, hogy milyen pontosságot lehet elérni a favesszővel, hogyan lőnek mások. Fogalmam se volt még a távokról sem, a célokról nem is beszélve. 

Ott talált rá a 3D-íjászat szépségére?
Felhívtam telefonon a rendezőt, érdeklődtem a körülményekről. Gyere el, mondta, minél többen leszünk, annál jobb, s azt is elárulta, hogy állatformákra lőnek. Széthelyezik őket a természetben, és különböző távolságból céloznak rájuk. Elég sokan jöttek a versenyre, meglepődtem, mikor láttam az érkezők számát. Megpróbáltam én is. Ha eltaláltam a célt, örültem, ha nem, akkor kerestem a veszőt a bokorban. Az volt az igazi élmény, hogyan milyen sok íjásszal találkoztam, később minél több versenyre jártam, annál több volt az ismerősöm. A kétezres évek közepén összetartó gárda gyűlt össze, mindannyian lövünk még. 

Azóta már eltelt jó néhány év. Időközben négy ország – Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Csehország – bajnoka lett. Június végén pedig hazai bajnoki eredményei alapján, ami nyolc arany- és öt ezüstérmet jelent, kihirdették tizenöt év legjobb 3D-íjászának Szlovákiában. Csak a bajnoki érmeknek köszönheti, hogy maga mögé utasította a teljes mezőnyt?
Igen. A minap új elnököt választottak, aki utánanézett a szövetség múltjának, felkutatta a régi eredményeket, megkereste a régi képeket. S miután az országos bajnokságokra fókuszálva összeállította az éremtáblázatot, abból kiderült, hogy én vagyok a legeredményesebb. Az új elnök statisztikai énje vitt az élre. Bár tartottam attól, nem biztos, hogy ennyi érmem lesz. Mert az első szlovák bajnokságokon nekem magyar versenyengedélyem volt a nemzetközi mezőnyben. Azt feltételeztem, hogy kihúznak a győztesek közül, mivel nem volt szlovák versenyengedélyem. Szerencsére nem tettek különbséget a verseny-engedélyek között, és végül szlovákiai bajnokságként könyvelték el az elsőket is. Később, mikor feltételként szabták, hogy szlovák bajnok csak az lehet, aki szlovák verseny-engedéllyel indul a nemzetközi bajnokságon, akkor én is megszereztem. 

Négy íjászágazatban – 3D, történelmi íjászat, terepíjászat, teremíjászat – is versenyez. Világversenyekről 3D-ben van három Eb-ezüstje, történelmiben viszont vb-bronza. Melyiknek örült jobban?
Mindegyiknek, nem tudok különbséget tenni, mert mindig az első helyre vágytam. Az íjászat minden formáját szeretem. 

Voraui Eb-ezüstje után a szlovák szövetség még arra sem méltatta, hogy megköszönje teljesítményét. Ezért azóta nemzetközi szinten Magyarország színeiben versenyez. Milyen sikereket hozott a 2009-től eltelt időszak?
Vorau után magyar színekben Kőszegről és Sopronból hoztam Eb-ezüstöt. Azokkal együtt teljes az éremgyűjteményem. Jelenleg is párhuzamosan van szlovák és magyar versenyengedélyem. Nincs ezzel semmi gond, indulhatok mindkét ország bajnokságán.

Közel négyszázötven versenyen rajtolt, s ezeknek több mint a felét megnyerte. Vélhetően rászokott a győzelmekre. De mi van akkor, ha nem Jónás László az első?
Egy kis csalódottság. De mindennek megvan az oka, elfogadom, mikor legyőznek, elsőként gratulálok a legjobbnak. A siker tovább motivál. Soha nem voltam versenyzőtípus, de az íjászat ezt belém lopta. Már verseny alatt is érzem, amikor nem én nyerek. Nem meglepetés, mikor nem engemet szólítanak a dobogó tetejére.