Néhány szakember azzal biztatott bennünket, hogy nyáron már azt sem fogjuk tudni, hogy volt itt valamilyen vírus. Ehhez képest most rekordokat dönt a fertőzöttek száma. Mire számíthatunk, mikor látjuk meg végre az alagút végét? – egyebek mellett erről beszélgettünk az Új Szó stúdiójában Dr. Kása Zsolttal, a pozsony-ružinovi kórház tüdőgyógyászával. Nagyon nehéz megjósolni, hogy mi vár ránk a közeljövőben, esetleg a távolabbi jövőben, mert a vírus által kiváltott helyzet nagyon képlékeny. Naponta változik, ezért sem tudjuk megmondani, mi lesz jövő héten, két hét múlva. Ez nagyban attól függ, hogy a vírus hogyan viselkedik, milyen gyorsan terjed, mennyire súlyos eseteket okoz. Nagyon nehéz megjósolni, hogy mi várható, mi fog történni.

Jóslásokba tehát nem bocsátkozik…

Nem, mert a helyzetet nagyon sok tényező befolyásolja. Ahogy figyelem a szomszédos országok vírusjelentéseit, a második hullám nálunk is sokkal erősebb lesz, mint az első volt.

Kezdettől fogva új koronavírusról szólnak a hírek. Mi a különbség a régi és az új koronavírus között?

A vírusokra jellemző, hogy általában mutálódnak. Megváltozik a ribonukleinsav összetétele, s hatására a vírusok másképpen viselkednek. Ezek a változások lehetnek markánsak, de olyanok is, amelyek nem okoznak lényeges változásokat. Én a jól ismert influenzavírushoz hasonlítanám a koronavírust, ami kicsit merész, de közérthető. Mint tudjuk, minden évben másmás törzs jelenik meg. Ezért kell minden évben oltani ellene. A korábbi évek tapasztalatai alapján kiválasztják azokat a vírusfajtákat, amelyek valószínűleg ebben az évben is megjelennek. Ennek alapján készítik el az oltóanyagot.

A pozsony-ružinovi kórházban elég sok fertőzött volt, tehát ön nem hallomásból ismeri a vírust, hiszen az első vonalban dolgozott, dolgozik. Melyek azok a tünetek, amelyek a fertőzés előrehaladott stádiumában lévő betegnél megfigyelhetők?

Nagyon nehéz a vírusos betegségeket tünetek szerint megkülönböztetni egymástól. Van az influenza és az influenzához hasonló betegségek. A SARS-Covid-19-et az influenzához hasonló betegségek közé soroljuk, ami azt jelenti, hogy alaptünete a láz, a köhögés, a fejfájás, az ízületi és izomfájdalom. Ám vannak olyanok is, amelyek a koronavírus-fertőzésnél gyakrabban fordulnak elő. Ilyen az ízérzékelés és a szaglás elvesztése. Egyetlen tünet alapján nem lehet egyértelműen megmondani, hogy valakinek koronavírus-fertőzése van.

Ott, ahol ön dolgozik, voltak halálesetek is?

Igen, mind az első, mind a második hullám alatt is. Nemrég történt két eset, ami hasonlított egymáshoz. Mindkét esetben gyerekeik fertőzték meg szüleiket a horvátországi kirándulásból hazahozott vírussal. Sajnos mindkét esetben nagyon nehéz lefolyású volt a betegség, és mindketten belehaltak a fertőzésbe.

Vannak olyanok – nem is kevesen –, akik nem félnek, nem tartják veszélyesnek a vírust, állítják: csak egyszerű megfázás. Mivel lehetne őket meggyőzni?

Szerintem aki hisz abban, hogy nincs is vírus, aki nem nyitott, aki nem élte át a betegséget, azt nem lehet meggyőzni. Látnia kellene a beteget. Én láttam és kezeltem. A ružinovi kórház tüdőrészlegének intenzív osztályán dolgozom 13 éve. Láttam olyan betegeket, akik szezonális influenzavírussal fertőzve kerültek hozzánk, ez okozott tüdőgyulladást, de találkoztam olyanokkal is, akik SARS-Cov-2 vírussal fertőzve feküdtek nálunk. A kettőt nem lehet összehasonlítani. Az alaptünetek ugyanazok, de míg az influenzavírus okozta tüdőgyulladásra van orvosság, antivirotikum, addig az új koronavírus okozta tüdőgyulladásra egyértelmű, 100 százalékosan működő orvosság még nem létezik.

Tehát csak úgy lehetne meggyőzni a kétkedőket, ha látnának súlyos eseteket…

Ez sem biztos, mert tavasszal főleg az idősebbek kapták el a fertőzést, az emberek minden intézkedést végrehajtottak, ezért a fiatalabb generáció nagyon könnyen átvészelte a fertőzést. Az idősebbek gyorsabban kórházba kerültek, míg a mostani hullám alatt főleg a fiatalabbak fertőződtek meg, ők könnyebben átvészelik a fertőzést. Ezért is veszik könnyelműen. Azt mondják, hogy csak otthon kell maradni. De ahogy mondtam, megfertőzhetik az idősebbeket, ami viszont már halálos lehet. A beteg kórházba kerülhet, s ne adj’ isten, meg is halhat. Tehát különbséget tennék aközött, hogy fiatal, idős vagy olyan ember fertőződik meg, akinek ezen kívül más betegsége is van.

Melyek azok a betegségek, amelyek megnehezítik a vírusfertőzés lefolyását?

Elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekre, a cukorbetegségre, a daganatos betegségekre és a túlsúlyra gondolok. Igaz, ezeknek a betegségeknek a lefolyására az egyszerű influenzavírus is hat. Ha ilyen beteg influenzát kap, két-háromszorosára nő annak lehetősége, hogy kórházba, az intenzív osztályra, hogy lélegeztetőgépre kerül. A Covid-19-nél szintén ezt tapasztaljuk. Aki az említett betegségek valamelyikében szenved, nagyobb az esélye, hogy kórházba kerül, hogy a fertőzés súlyosabb lefolyású lesz.

Mind a hazai, mind a külföldi szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy ezzel a vírussal mindaddig meg kell tanulnunk élni, amíg meg nem lesz ellene a biztonságos és hatásos vakcina. Nemrég felröppent a hír, hogy Oroszországban már van oltóanyag, és sokan már meg is kapták. Ön szerint elképzelhető, hogy ilyen rövid idő alatt kifejlesztették a vakcinát?

Természetesen minden vállalat, amelyik vakcinafejlesztéssel foglalkozik, igyekszik olyan oltóanyagot előállítani, ami konkrétan a SARS-Cov-2 okozta fertőzés ellen is hatásos lenne. A folyamatnak szigorú szabályai vannak. Nem egyértelmű teljesen, hogy az oroszországi oltóanyag előállítási folyamata minden kritériumnak megfelelt-e. Ha az oltóanyag előállítása az egész előírt folyamaton végigment, és biztonságosnak találták, akkor ideális lehet a vírus elleni védekezésre.

Mennyi idő szükséges ahhoz, hogy megszülessen a biztonságos oltóanyag az új koronavírus ellen?

Nagyon nehéz válaszolni erre a kérdésre, mert a nulláról kellett indulni. Nagyon sokat számítanak a nem várt reakciók, a mellékhatások, ezért nem lehet pontosan megmondani, hogy egy évig vagy másfél évig tart-e a biztonságos oltóanyag előállítása. Minden vakcina esetében más az idő.

Előfordulhat, hogy a jövő évben már lesz vakcina?

Könnyen megtörténhet, hogy tavaszra meglesz az oltóanyag, ami biztonságos, a klinikai vizsgálat minden szakaszán átment, és semmi olyat nem tapasztaltak, ami mellékhatásokat okozott volna, ami ártana az emberek egészségének.

Sokan már most kijelentik, hogy ők bizony nem oltatják be magukat. Az emberek hány százalékának kellene megkapnia az oltóanyagot ahhoz, hogy az egész emberiség védett legyen?

Megint az influenzavírusból indulnék ki, ami ellen minden évben van oltóanyag. Szlovákiában a lakosság 5–15 százaléka oltatja be magát influenza ellen. Ennek ellenére 200 000 körül mozog azok száma, akik évente influenzavírussal vagy ahhoz hasonló vírussal fertőződnek meg. Ha ebből a számból indulunk ki, akkor az 5–15 százalék kevés arra, hogy teljes biztonságban érezhessük magunkat a SARS-Covid-2 fertőzés ellen. Ha nem tartjuk be az alapvető higiéniai szabályokat – kézmosás, szájmaszk viselése, fertőtlenítés, távolságtartás, a kapcsolatok minimalizálása – akkor a vírus tovább fog terjedni. Megint visszatérek az influenzára: tudni kell, hogy ha valaki beoltatta magát influenza ellen, az nem jelenti azt, hogy nem betegedhet meg. Elkapja, csak lefolyása sokkal könnyebb lesz. 3-4 nap alatt könnyebb tünetekkel a szervezet legyőzi a vírust. Azt még nem tudom, milyen lesz a SARS-Cov-2 elleni oltás, de ha hasonló lesz, mint az influenza elleni vakcina, szerintem ugyanez lesz a helyzet, tehát a szervezet hamarabb legyőzi, és esetleg a beteg nem fog fertőzni.

Itt az influenzaszezon, s úgy tűnik, hogy nagyobb az érdeklődés az oltás iránt, így nincs is vakcina. Véd-e az influenza elleni oltóanyag a Covid-19 ellen?

Nem. Teljesen más vírusokról van szó. Mint már mondtam, az influenza elleni vakcina elállításakor a korábbi szezonban elterjedt legyöngített vírusrészecskéket használják fel, ezzel oltják be az embert. Én oltáspárti vagyok. Az utóbbi 15 évben minden évben beoltatom magam influenzavírus ellen. Szerencsémre nem volt nehéz lefolyású influenzám, pedig napi szinten találkozom betegekkel, akik bakteriális, vírusos tüdőgyulladással fekszenek nálunk. Meg vagyok győződve arról, hogy nekem segített, nálam nem jelentkeztek a tünetek, 15 év alatt egyszer sem voltam hosszú távon influenzás, nem feküdtem egyszer sem otthon 39 fokos lázzal.

Ha nem is véd a Covid-19 ellen az influenza elleni védőoltás, de felerősíti a szervezetet, s jobban ellen tud állni a koronavírusnak is…

Maga az oltás nem erősíti fel a szervezetet, csak felkészíti a vírussal való találkozásra. Én támogatom az influenza elleni védőoltást, persze ez nem jelenti azt, hogy nem kaphatja el az ember a vírust, de a betegség lefolyása könnyebb lesz. Találkozik a szervezet a vírussal, de már fel van készülve. Nem marad otthon, nem fertőz tovább, tünetei nem súlyosak, tehát lábon tudja kihordani a fertőzést.

Sokszor leírtuk már, de nem árt megismételni: mit kellene tennünk azért, hogy a minimumra csökkentsük a fertőzés esélyét?

Először is megjegyzem, hogy míg az első hullámban általában külföldről került hozzánk a vírus, a második hullámban már Szlovákián belül alakultak ki gócpontok, s onnan terjedt tovább a fertőzés. Míg tavasszal főleg azt mondtam volna, hogy ne utazzunk külföldre, most azt mondom: mossuk és fertőtlenítsük a kezünket, viseljünk szájmaszkot, tartsunk egymástól megfelelő távolságot, szóval: hallgassunk a józan paraszti eszünkre, mert az sem jó, ha valaki pánikba esik, de az sem, ha valaki lebecsüli a problémát. A vírus itt van, s a közeljövő megmutatja, hogy a szabályokkal mennyire sikerült meggátolni a fertőzés terjedését.

Milyen szerepet játszik az immunrendszer erősítése a vírus elleni védekezésben?

Nagy szerepet játszik, de amikor már a influenzajárvány közepén járunk, az immunrendszer erősítésével valamilyen szinten ugyan védekezhetünk, de teljesen nem tudjuk magunkat megvédeni. Még a szezon előtt kellene gondolni erre. Fel kell a szervezetet készíteni arra, hogy meg tudjon küzdeni a kórokozóval.

A beszélgetés ide kattintva érhető el.