Néhány szlovákiai sajtótermék az utóbbi hetekben súlyos járványhelyzetről számolt be. Ön járványügyi szakértőként hogyan értékelné a helyzetet? Valóban olyan súlyos, vagy csak túlreagálásról van szó, és semmi szokatlan nem történik az országban?

Jelenleg a világ minden táján szokatlanul magas megbetegedési és halálozási arányt tapasztalunk a hétköznapi fertőző betegségek kapcsán, ez alól Szlovákia sem kivétel. Csak egy példát említek Nagy-Britanniából, ahol az utóbbi két hónapban 16 gyermek hunyt el az A-csoportú streptococcus következtében. A járvány előtti években átlagban 4-5 haláleset történt az egész téli időszakban. A streptococcus egyébként egy hétköznapi baktérium, amely tünetmentes vagy enyhe lefolyású megbetegedést okoz, viszont szélsőséges és ritka esetekben akár súlyos fertőzéssé is alakulhat, amelynek eredményeként kórházi ápolásra szorul a páciens. Természetesen még mindig rendkívül alacsony számokról van szó (különösen egy olyan 67 milliós állam esetében, mint az Egyesült Királyság), viszont a hosszú távú átlaggal összevetett néhányszoros növekedés egy olyan járványügyi statisztika, amely szemlélteti, hogy még nem tértünk vissza teljesen a „normális állapotba”. Hasonló trendeket figyelhetünk meg más fertőző betegségeknél, például az ön által említett influenzánál is. Az akadémiai berkekben jelenleg is tárgyalt elméletek közül az egyik azt mondja, hogy az immunrendszerünk a koronavírus-járvány idején nem volt kellőképpen stimulálva, hiszen a leghidegebb hónapok alatt otthon voltunk a lezárások miatt. Ennek az az eredménye, hogy a viszonylag hétköznapi betegségeket is nehezebben vészeljük át, mint a járvány előtti időszakban, amikor is folyamatosan ki voltunk szolgáltatva a különféle kórokozók elegyének. Ezt láttuk magánál a Covidnál is: minél gyakrabban fertőződtünk meg, annál kevésbé volt súlyos lefolyása az újbóli megbetegedésnek. A másik elmélet, amely felé egyébként én is hajlok (legalábbis az idei influenzajárvány elemzésénél), sokkal prózaibb. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban jelenleg keringő influenza domináns törzse a H3N2, amely a történelem során mindig súlyosabb klinikai lefolyású megbetegedésekhez vezetett.

Mikor érhetjük el az influenzajárvány csúcsát, és mikor csenghet le az egész?

Az 1,2 és 1,25 közötti reprodukciós számnál, amelyet a szakirodalom a szezonális influenza esetén meghatároz, akkor érjük el a járvány végét, amikor a lakosság 16-20 százaléka átfertőződik. Az átlagos influenzaszezon gyakorlatilag egész januárban és februárban tart. Ez az év abban kivételes, hogy a járvány 6-7 héttel korábban, már november végén elkezdődött. Viszont nem akarom azt állítani, hogy 6 héttel korábban véget is ér, pusztán azért, mert erre az influenzaszezonra nem készítettünk matematikai modellt, így az állításaimat nem tudnám számokkal alátámasztani.

Számíthatunk-e esetleg hasonló óvintézkedésekre, mint a koronavírus- járvány idején?

A helyzet természetesen szokatlan, nagy nyomás nehezedik a gyermekorvosokra és az általános orvosokra. Egyelőre azonban tartózkodnék az olyan jelzőktől, mint a „súlyos” vagy a „riasztó”. A halálozásnak ahhoz jóval magasabbnak kellene lennie, és ezt egyelőre nem látjuk. A legfontosabb, hogy az influenza ellen van oltásunk és hatékony kezelésünk is, ezért szakmai szempontból nem feltételezem, hogy ez a betegség az emberiség történetében egy nagy „visszatérést” produkálna, például a spanyolnáthához hasonlítható formában. Viszont különösen azokban az években, amikor a lakosság körében a súlyosabb H3N2 törzs terjed, arra szeretnék kérni minél több embert, oltassák be magukat, hiszen ez a legegyszerűbb és leghatékonyabb formája a védekezésnek. Főként ebben az időszakban láthatjuk, miért olyan fontos az influenza elleni vakcina. Ami pedig a járványellenes óvintézkedéseket illeti, a jelenlegi tudásunk mellett ki merem jelenteni, hogy a védekezés azon formáját, amelyet 2020- ban és 2021-ben láthattunk, a következő néhány generáció már nem fogja megtapasztalni. A világjárványt a statisztikában „fekete hattyúként” szokták emlegetni, vagyis olyan jelenségként, amely ugyan előfordul a természetben, de csak nagyon ritkán. A Covid-járvány idején meghozott intézkedéseket a vakcina és a gyógymód hiánya miatt kellett bevezetni. Már mindkettő megvan, a Covidnál és az influenzánál egyaránt. A 2020- as és a 2021-es év éppen ezért inkább csak egy furcsa emlék lesz, mintsem egy olyan dolog, amire újra és újra készülni kellene.

Az influenza terjedésére hatással lehet a koronavírus is?

Igen, mégpedig közvetett módon. Minden fertőzés leterheli az ember immunrendszerét, főként ha nehezebb lefolyású megbetegedésről van szó. Ahogy a Covidnál megtapasztaltuk, az emberi test gyulladásra adott reakciójának akár hosszú távú következményei lehetnek, mint például a szív és az agy leterheltsége. A járványügyi kutatásokból láthatjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a kognitív képességek csökkenése az úgynevezett hosszú-Covid-szindróma jellemző tünetei. Ha ezt követően a legyengült immunrendszer találkozik az influenzavírussal, szinte garantált, hogy nehéz lefolyású betegség vár a páciensre. Az egyszerű megoldás éppen ezért az oltás beadatása a Covid és az influenza ellen is, hogy a lehető leghatékonyabb védelmet alakítsuk ki egy olyan környezetben, ahol a vírusok tömkelege leselkedik ránk.

Ha már a vakcinát említi, mikor érdemes magunkat beoltatni az influenza ellen? Van még értelme most, a járvány kellős közepén?

A válasz nagyon egyszerű: igen, és lehetőleg minél hamarabb. Az oltásnak akkor még mindig van értelme, ha ebben a szezonban nem estünk át az influenzán. Különösen karácsony előtt, amikor az emberek találkoznak a tágabb családi körrel, és az ajándékokon kívül a vírusokat és egyéb kórokozókat is átadják egymásnak. Ha azt akarjuk, hogy az immunrendszerünk a lehető legjobb állapotban legyen, akkor még most is érdemes. Ismét csak bebizonyosodik, hogy a megelőzés jóval olcsóbb, könnyebb és biztonságosabb, mint a tüneti kezelés. Ha karácsonyra és az új évre sok egészséget szeretnénk kívánni, azért magunk is tehetünk.