A vírus miatt szerényebb volt a magyar államünnep
Mészáros Richárd
2020. 08. 20., cs – 17:43
Az augusztus 20-ai központi programok a fővárosban a hagyományos zászlófelvonással kezdődtek, majd az új honvédtisztek avatásával folytatódtak a Parlament előtt. Ezután a Kossuth térnél átadták az Összetartozás emlékhelyét. Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását.
A kialakított emlékmű egy 100 méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő, 4 méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településnevét vésték. Minden név egy-egy különálló gránittéglán jelenik meg, a három különböző téglaméret a település – az 1913-as, Trianon előtti utolsó statisztikai összeírás szerinti – lélekszámát tükrözi. A településméret efféle megjelenítésén túl semmilyen egyéb különbségtétel nem történik: határon inneni és túli, magyar többségű vagy magyar lakosság nélküli települések egyformán, összekeverve, véletlenszerű elrendezésben lelhetők fel. Ötméteres mélységben van az emlékhely szíve, egy körüljárható, hatalmas, hét szegmensből álló, meghasadt gránittömb, közepén égő öröklánggal.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a magyar államalapítás, az állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Egyben az új kenyér ünnepe is.
(MTI, ú)
A koronavírus-járvány miatt az idén több, az államalapítás ünnepén hagyományos programot nem tartottak meg – nem volt légi parádé, Magyar ízek utcája, Szent Jobb-körmenet és tűzijáték sem –, de azért országszerte megemlékeztek Szent István napjáról.
