Search by category:
Egyéb kategória

Csupa vicces ember

Csupa vicces ember
Holop Zsolt
2020. 10. 16., p – 17:04

2020. október 17., szombat – 16:19
matovic
Friss ikon
Off

Törzs

A nyugalom és a jókedv erősíti az immunrendszert, és most épp erre van szükségünk. Ezért megosztok néhány viccet, amelyek némely múltbéli köztársasági elnökünkről szólnak. Íme, az első.

Novotný bemegy dolgozni. Az irodában egy ember a zárat javítja. Miután az elnök befejezi a munkát, indul haza, de az ember még mindig a zárat javítja. Novotný feldühödik. Hogyan lehet ezt ilyen soká csinálni? Én két perc alatt megjavítanám. Mire az ember: maga biztosan, elnök elvtárs, hiszen maga a lakatos.

Ennek a viccnek a lényegét tömörebben is megfogalmazták a következő viccben. Miért van megint feltúrva a Vencel tér? Novotný keresi az inaslevelét. S itt egy harmadik. Hatvannyolcban beköszönt a tél. Svoboda a bundát próbálgatja, amit Moszkvában kapott, egyenesen Brezsnyevtől. Valahogy rövid, amikor ott helyben felpróbáltam, hosszabb volt, mondja a nejének. Mire az asszony: azért ne felejtsd el, hogy akkor térdeltél…

Csak nekem van olyan érzésem, hogy ha a neveket és a helyszíneket más nevekre és más helyszínekre cseréljük, s persze inaslevél helyett egyetemi diplomát írunk, akkor ezek teljesen aktuális viccek? S hogy elmegy a kedvünk a nevetéstől, ha ezt tudatosítjuk? Még jó, hogy a következőnek nincs semmi, de semmi aktualitása, ez a színtiszta múlt.

Ugye? Gottwald megkérdezi Zápotockýtól, hogy mekkorák az élelmiszer-tartalékok. Lisztünk van két évre, rizs fél évre, cukor három hónapra, válaszolja Zápotocký. Hát akkor nem értem, mit zúgolódik a nép, értetlenkedik Gottwald. Tudod, Klement, én a mi kettőnk tartalékairól beszélek…

Persze a mostani keserves idők sem telnek vicces momentumok nélkül. A legfrissebb épp most terjed a világhálón. Én az egyik hazai televízió oldalán vettem észre. A kormányfő az uniós brüsszeli csúcson belesült egy élő interjúba. De amit sikerült elmondania, az nagyon rá vall. „Ha mi tíz év alatt lassan zöldebbek leszünk a fáknál, de a partnereink azt fogják csinálni a természettel, amit…”. Itt valószínűleg a szokásos vádaskodás következett volna. Legalábbis ezek a szavak erre utalnak, és erre utal Matovič fokozatosan szigorodó arckifejezése. Ami nem meglepő, hiszen ő mindig és mindenben mást hibáztat. Érdekelne, hogy meddig. És érdekelne, hogy milyen partnerekre gondolt. De félbeszakadt a mondóka. Megnéztem, elég volt. Nem tudok rajta nevetni. Akinek most igazán oka lenne a nevetésre, az Martin Klus, az SaS külügyi államtitkára. Ő az, akit a kormányfő kihagyott a delegációból, hogy 
Sulíkkal truccolhasson. Vagyis egyszerű emberi bosszúból. Bár azt gondolom, ha nevet is Klus, csak kínjában teszi, mert a „főnök” szégyenét a beosztottnak is viselnie kell. És megpróbálni jóvátenni, ami jóvátehető. Mondom, hogy keserves időket élünk.

Bevezető

Mivel keserves időket élünk, eldöntöttem, hogy vidám cikket fogok írni.

Rovatoldalon kiemelt
Nem kiemelt

Komment kikapcsolva
Bekapcsolva

Bevezető mint galéria
Ki

Szerző
Lampl Zsuzsanna

Read More

Post Comment